– Vidnyánszky Attilát, a színház igazgatóját kértem, hogy mentsen fel engem mint igazgatóhelyettest. Szeretnék a lehető legfinomabban és simábban ebből a helyzetből továbblépni. Lelkiismeretileg nem tudok egyetérteni bizonyos produkciókkal, és nem szeretnék visszakerülni a kórházba. Ismét erős gyógyszereket kellett szednem, mivel a pályázatunkban leírt értékek számomra nem mindig vagy nem mindig jól jelentek meg – szögezte le Eperjes, aki egy éve volt a teátrum vezérigazgató-helyettese, a Nemzeti Színház vezetői tisztségét akkor átvevő Vidnyánszky Attila kérte fel a posztra.
– Az első produkció volt Szarka Tamás Mária című musicalje, amellyel nem tudtam azonosulni. Mindkettőjüknek mondtam, hogy ha ez még egyszer műsorra kerül a Nemzeti Színházban, azonnal elhagyom az intézményt. A Johanna, a máglyán is ide tartozik. Úgy vélem, nem helyes Johanna jellemfejlődését feláldozni a napi politika oltárán. Azok a jelzők, amelyek a pernahajder bíborosra és püspökre vonatkoznak, azok nem a fallosz megjelenítésében nyerik el jelentésüket. Az Ahogy tetszikben nőt kellett alakítanom, ahogy Shakespeare idejében tették a színészek. Viszont a próbafolyamat során szembesültem azzal, hogy a nők férfiakat játszanak. Ez Shakespeare ellen való döntés. Nem akartam botrányt csinálni, de magas rangú közéleti személyiségek kikérték maguknak az előadást. Aztán a Gyulai Várszínházban nyár elején bemutatott Szentivánéji álom című előadás, amelyet David Doiashvili rendezett, még inkább megerősített abban, hogy lépnem kell – részletezte a döntését Eperjes, aki az Ahogy tetszik című darabban alakított szerepét saját kérésére nem játssza tovább.
A repertoáron lévő darabok közül a távozó művész számára a KZ-oratórium és a János vitéz voltak elfogadható előadások. – Nagyon fontos, a művészetet egyetemesen érintő problémákról van szó. A Nemzeti Színház népszínházi vonulatával egyetértek, viszont azzal nem, hogy a nemzetközi fesztiváltrendekhez akar az intézmény a műsorkínálatával igazodni. Lehet modern módon klasszikus műveket játszani, de átlépni bizonyos határokat, az nem szabadság. Emiatt van feszültség közöttünk, Vidnyánszky Attilának más a tűréshatára – hangsúlyozta Eperjes, aki szerint az igazi művészet mindig szakrális. – Leírtuk a pályázatunkban, hogy szakrális színházat szeretnék, de ebben a három esetben nem így láttam.
Eperjes szólt arról is, hogy távozása nem jelent Vidnyánszky Attilával való összeveszést, színészként két jövő évadi felkérésének eleget fog tenni. A tervek szerint Eperjes játszani fog Petőfi Sándor A helység kalapácsa című művében, amelyet Kincses Elemér rendez, illetve Vidnyánszky Körhinta-rendezésében is, emellett továbbra is megmarad a Veszprémi Petőfi Színház művészeti tanácsadója, itt a következő évadban fogja megrendezni a Chicago című musicalt, ősztől a Kaposvári Egyetem egyik osztályvezető tanára lesz, de rendezni fog az Operában is. Eperjes távozására a Nemzeti Színház vezetősége rövid közleményben reagált: „A Nemzeti Színház köszönetet mond neki az elmúlt évadban végzett színészi munkájáért, és sok sikert kíván a Kaposvári Egyetemen kezdődő osztályvezető tanári, a Veszprémi Petőfi Színház művészeti tanácsadói és minden más rendezői és előadó-művészi tevékenységéhez” – fogalmaztak.
