A Hello Wood alulról jövő kezdeményezés, amely, ha úgy vesszük, megreformálta az építészeti oktatást és mára már nemzetközi szinten is jegyzett alkotócsoporttá vált. A tábort Ráday Dávid, Pozsár Péter, Huszár András és Bakos Maxim alapította még 2010-ben. Pozsár Péter, aki a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tanít, diákjaival akkor sikerrel pályázott meg egy dániai faépítészeti workshopot. Munkáikat azonban nem mutathatták be, a műhely végül elmaradt.
Pozsár azonban nem csüggedt, idehaza megszervezett egy saját alkotótábort a csongrádi művésztelepen. Még a Nemzeti Kulturális Alap is támogatta őket, bár az elnyert összeg nem sok mindenre volt elég. A Hello Wood valahogy ott és akkor indult világhódító útjára.
A faépítészet lehetőségeinek kutatása és a kísérletezés mellett a társadalmi felelősségvállalásnak is nagy figyelmet szentel a csapat. A 2012-es tábort több Borsod-Abaúj-Zemplén megyei faluban tartották meg a szociális építészetre fókuszálva. Közel kétszázan vettek részt ebben a projektben, a települések lakóival egyeztetve a számukra szükséges vagy épp vágyott eszközöket, szobrokat készítettek el a tábor során: építettek pad- és teregetőszerkezetet, úszópavilont, pletykapadot. De akadt kakukktojás is: Szőke Gábor Miklós például egy faluőrként funkcionáló léctigrist épített a szakácsiaknak.
Hasonló utat járt be a tavaly karácsonykor a Művészetek Palotája előtt 365 szánkóból felállított karácsonyfa: a játékokat adventet követően az SOS Gyermekfalu lakói kapták meg. A Hello Wood állandó támogatója a Jaf Holz Kft., Közép-Európa vezető fakereskedelmi vállalkozása, amely biztosítja a munkákhoz szükséges faanyagokat. Kezdetben csak 4×4-es lécekkel dolgoztak, mára a felhasznált anyagok skálája jócskán kibővült.
Az idei Hello Woodnak ismét Csórompuszta adott otthont, a szervezők nehezen tudnak elszakadni a vadregényes helyszíntől, de az egykori majorság jelenlegi lakói, Pécsi Erika és Hatvany Csaba, akik szintén építészek, mindig nagy szívvel látják az alkotótábort vendégül. Nyílt pályázaton lehet jelentkezni, az alapos megfontoltsággal összeválogatott, tízfős csapatok általában két szakember vezetésével dolgoznak az installációkon, amelyeket a tábor utolsó napján mutatnak be a többieknek.
Ebben az évben már kétharmadra nőtt a külföldi résztvevők száma, érkeztek diákok Dél-Amerikából, Ausztráliából is. Az egyik legfontosabb építészeti online magazin, az ArchDaily folyamatosan figyelemmel kíséri a Hello Wood munkáját, de komoly publicitást kapnak a külföldi nyomtatott szaksajtóban is.
Talán ennek is köszönhető, hogy idén a spanyol Miralles-Tagliabue (EMBT) építésziroda munkatársa, Salvador Gilbart Sanz elfogadta a Hello Wood meghívását és csoportvezetőként vett részt a táborban. A világszinten is az élvonalba tartozó iroda készítette a 2010-es sanghaji világkiállítás spanyol pavilonját és a skót parlament épületét.
De Csórompusztán vendégeskedett Biayna Bogosian is, aki a Columbia Egyetemen és a Los Angeles-i USC School of Architecture-ön dizájnelméletet oktat. Innen nézve a csórompusztai alkotótábor az országimázs építésének szempontjából sem elhanyagolható tényező.
De hogy miben rejlik a Hello Wood sikere? Az eleven táborok kiegészítik az egyetemi oktatás szikárságát. A diákok testközelből tapasztalhatják meg, hogyan kell egy projektet lépésről lépésre megvalósítani, kétkezi munkát végeznek, az idejükkel maguk gazdálkodhatnak, és persze jövőbeli karrierjük szempontjából fontos kapcsolatokat építhetnek, referenciákat szerezhetnek.
A fiatalok kompakt kis csomagot kapnak, a 10-12 órás ötletelés, fűrészelés és ácsolás után estére igazi koncerthelyszín lesz a majorságból, könnyűzenei bandák, DJ-k, alkalomadtán kortárs táncosok előadásaira lehet lazulni. Itt tényleg megérdemelt a szórakozás.
Idén az egyensúly volt a vezérfonal. Voltak, akik kinetikus űrhajót építettek, voltak, akik a régióra jellemző tetőszerkezettel kísérleteztek, készült csavarok nélkül megépített térinstalláció, valamint egy citerára emlékeztető óriási hangszer is, amelyen még Harcsa Veronika és zenészkollégái is játszottak. De született egy új típusú játszótér is, amelyben nem megszokott gördeszkapálya, fordított kosárpalánk, távollövő pálya kapott helyet.Nagy Tamás, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem leköszönő építész tanszékvezetője szerint az egyik legizgalmasabb alkotás a Fabrick, a lengyel MOOMOO-ról érkező Lukasz Pastuszka és Jakub Majewski csapatának munkája lett. A faszobrot a többi alkotás hulladékából készítették el, így a csapat szerint mindenkinek a kreativitása, lelke a mű részévé vált.
– Nemcsak a táborokban, de az építészirodánkban is ideiglenes építészettel foglalkozunk. Nem az örökkévalóság a lényeg, hanem maga a folyamat. Ez igaz a táborra is, ha úgy vesszük, az installáció csupán csak apropó. Ezek a szobrászat és az építészet határmezsgyéjén lavírozó alkotások idővel elkorhadnak, új alkotások részeivé válnak, vagy épp tűzifaként tesznek szolgálatot – fejti ki ars poeticájukat Pozsár Péter, a kreatív alkotótábor társalapítója és kurátora.
Az alkotások vasárnapig Csórompusztán maradnak, később egy részük, ahogy eddig is, látható lesz a Sziget Fesztiválon, ősszel pedig a Design Hét részeként kerülnek ki több budapesti helyszínre.
De aki vasárnapig ellátogat a Művészetek Völgyébe, annak kötelező átsétálnia Csórompusztára, felmásznia a kukoricás felett emelkedő sétányra és végigjárva a hidat, megtapasztalhatja a végtelent. A bölcsek úgy tartják, az út maga a cél. A hello woodosok, azt hiszem, e szerint élnek.
