Kizsuppolták a bérpalota építtetőjének fiát

Bátori 'Sigray Pál építtette a belvárosi bérpalotát, kedden emléktáblát avattak a tiszteletére.

Kedd délután az V. kerület Váci utca 56-58. szám alatti bérpalota földszinti homlokzatán emléktáblát avattak Bátori 'Sigray Pál tiszteletére Belváros polgármestere, Rogán Antal részvételével.

Bátori 'Sigray Pál 1910-ben vásárolta meg a főváros akkori IV. kerületében a Váci utca 56. és 58. számú földszintes házakat, majd ezeket lebontatva megbízást adott Ray Rezső Vilmos építésznek, hogy a két telken elegáns neobarokk stílusú, négyemeletes bérpalotát építsen.

A házat később államosították, de akkor még a ház két lakásában lakott 'Sigray Pál fia, 'Sigray István, valamint unokája, 'Sigray Pál a családjukkal.

A család 1951. június 15-én kapta kézhez a kitelepítési határozatot, melynek értelmében lakásaikat 24 órán belül el kellett hagyniuk. A kitelepítés helyszíne Dévaványa volt. Az 1953-as amnesztia értelmében Budapesten kívül kellett lakóhelyet találniuk.

A 'Sigray család a legrégibb magyar családok egyike. 'Sigray János comes (ispán) 1245. augusztus 17-én alapította a zsigrai templomot Zsigrán (Zehra), Szepes vármegyében, a mai Szlovákiában, a szepesváraljai (Spisské Pohoradie) Árpád-kori vár közvetlen szomszédságában.

A templom a legszebb szepességi kéthajós csúcsíves falusi templom, amely ma az világörökség része. 'Sigray János sírköve is a templomban található.

Bátori 'Sigray Pál dédunokája, 'Sigray Mária szíves közléséből ismerjük a bérpalota építtetőjének életrajzát.

1839-ben született Bócsán. A Nagykőrösi Gimnáziumban tanult, tanára volt Szász Károly és Arany János, mindketten a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai voltak. Ezt követően Bátori 'Sigray Pál jogot végzett a pesti egyetemen.

Igen sok munkával és szorgalommal, a teljes vagyontalanságból kiindulva visszaállította a család anyagi helyzetét, közéleti munkájával, vagyonával sokat tett az ország felemelkedése érdekében.

Ügyvédi tevékenységét követően az Atheneum Kiadó ügyésze és főtitkára, a Pesti Első Hazai Első Takarékpénztárnak évtizedeken keresztül Igazgatósági tagja, a Takarékpénztár Kolozsvári bankjának alelnöke, a Budapest Törvényhatósági Bizottságának évtizedeken keresztül tagja volt.

A református egyház életében mint egyházmegyei tanácsbíró, a Kálvin téri egyházközség presbitere és a Dunapentelei Egyházközség főgondnoka vett részt.

Számos társadalmi szervezet tagja volt, a Zugligeti Egyesület elnökeként sokat tett a fővárosért. Az egyesület többek között kocsi- és gyalogutakat építtetett Zugligetben, térképeket adott ki, táncvigalmakat, hangversenyeket, felolvasásokat, társas kirándulásokat szervezett.

Bátori 'Sigray Pál Kossuth Lajos nagy tisztelőjeként – akit emigrációja alatt kétszer is személyesen kereste fel – meghatározó szerepet játszott az első budapesti Kossuth-szobor létrehozásában.

A szobor azon a helyen áll, ahol Kossuth Lajost 1837. május 5-én elfogták, Zugligeten. A szobrot 1913. június 22-én leplezték le, az eseményről a Budapesti Hírlap 1913. június 24-i száma hosszan tudósított.

„Az emlékmű terméskő talpazaton álló ércbe öntött mellszobor, mely Kossuth Lajos férfias, nyugodt és elszánt arcát ábrázolja, amint letekint a tömegre.

A talpazat közepén érctábla örökíti meg az elfogatás jelenetét. Alacsony, gerendás szobában Kossuth áll félig felöltözve, bal karjával az ágyra támaszkodva, jobb kezét szívére téve. ..."