A református egyház életében mint egyházmegyei tanácsbíró, a Kálvin téri egyházközség presbitere és a Dunapentelei Egyházközség főgondnoka vett részt.
Számos társadalmi szervezet tagja volt, a Zugligeti Egyesület elnökeként sokat tett a fővárosért. Az egyesület többek között kocsi- és gyalogutakat építtetett Zugligetben, térképeket adott ki, táncvigalmakat, hangversenyeket, felolvasásokat, társas kirándulásokat szervezett.
Bátori 'Sigray Pál Kossuth Lajos nagy tisztelőjeként – akit emigrációja alatt kétszer is személyesen kereste fel – meghatározó szerepet játszott az első budapesti Kossuth-szobor létrehozásában.
A szobor azon a helyen áll, ahol Kossuth Lajost 1837. május 5-én elfogták, Zugligeten. A szobrot 1913. június 22-én leplezték le, az eseményről a Budapesti Hírlap 1913. június 24-i száma hosszan tudósított.
„Az emlékmű terméskő talpazaton álló ércbe öntött mellszobor, mely Kossuth Lajos férfias, nyugodt és elszánt arcát ábrázolja, amint letekint a tömegre.
A talpazat közepén érctábla örökíti meg az elfogatás jelenetét. Alacsony, gerendás szobában Kossuth áll félig felöltözve, bal karjával az ágyra támaszkodva, jobb kezét szívére téve. ..."
