Az 1897-ben emelt épület felújítását Deák Zoltán tervezte. A Várgondnokság vagyonkezelésében lévő Főparancsnokságot kulturális, turisztikai célokra, rendezvényekre fogják használni, cél, hogy önfenntartó legyen – mondta Sárváry István, a Miniszterelnökség kiemelt kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára a csütörtöki sajtótájékoztatón.
Mint elhangzott, a 19. század végén Kalina Mór által tervezett négyemeletes, neoreneszánsz stílusú épület a második világháború végéig meghatározója volt a Dísz térnek. A Honvéd Főparancsnokság 1945-ben erősen megrongálódott, a háború után a sérült kupolát és a felső emeleteket 1962-ben visszabontották. Az épületcsonkot a következő évtizedekben többnyire raktárnak használták, belső udvarán karbantartó gépek, traktorok parkoltak.
Gulyás Gábor és Sárváry István
Fotó: Székelyhidi Balázs
„Az Orbán-kormány 2012-ben döntött a felújításról, amely két szakaszban történt, és az összesen 850 millió forintos költségeket teljes egészében nemzeti forrásból fedezték, uniós pénz nélkül. Az eredetileg tervezett 2013 végi befejezés azért csúszott fél évet, mert a felmerülő pluszköltségek forrásait idén márciustól lehetett felhasználni” – mondta a helyettes államtitkár az MTI kérdésére.
A felújítás során kicserélték a teljes gránitlábazatot, eltűntek az 1944–1945-ös, majd 1956-os belövésnyomok a homlokzatról, az eredetileg körben látható Hatvannégy Vármegye címereiből a megmaradt 25-öt szintén helyreállították és visszahelyezték. Megújultak a vaskapuk, felújították a belső terek stukkóit, kandelábereit és szobrait.
A 3300 négyzetméter alapterületű épületbe a nagyközönség egy július 31-én megnyíló kiállítás megtekintésével léphet ismét, mintegy hetven év után először. Gulyás Gábor, az Egy zseniális család – Zsolnay című kiállítás kurátora kiemelte: az épület belső részében kialakított egyszerű megoldások, a natúr tégla és a csiszolt beton nagyon szép teret biztosítanak a kiállítások számára.
Az év végéig látogatható Zsolnay-tárlaton mintegy háromszáz művészi kerámia és porcelán lesz látható. A kiállítást jórészt a pécsi Janus Pannonius Múzeum és a Párizsi Galéria által gondozott magángyűjtemény anyagából állították össze, külön egységként mutatják be az épületkerámiákat. Utóbbihoz kapcsolódnak az egykori gyárban gondosan vezetett úgynevezett terrakottakönyvek, amelyek közül egyet első ízben láthat a közönség. „Különleges, számottevő esztétikai értékkel is rendelkező művészi kerámiákat mutatunk be, a kiállítás ugyanakkor egy páratlan magyar család sikertörténetét is felvázolja” – fogalmazott Gulyás Gábor.
