Nyilatkozatháború a Modemről

A Modem igazgatója elhibázott lépésről beszél, Kósa Lajos szerint Kukla Krisztián fantomokkal hadakozik.

A debreceni Modem Modern és Kortárs Képzőművészeti Központ igazgatója elhibázottnak tartja azt az önkormányzati tervet, hogy a központ a jövőben a Déri Múzeum tagintézményeként működjön. Kukla Krisztián pénteki közleményében „ezt az intézkedéstervet sietősen elhibázottnak, indoklását pedig különösen kétségesnek” nevezte. A debreceni közgyűlés csütörtökön határozatban rögzítette azt a szándékát, hogy a Modem Nonprofit Kft.-t megszünteti és az „általa ellátott közfeladat jövőbeni ellátása érdekében az előzetes miniszteri vélemény beszerzését követően a Déri Múzeumban új tagintézményt hoz létre”.

A Kósa Lajos polgármester által jegyzett előterjesztés indoklása szerint azzal, hogy 2013-ban a Déri Múzeum önkormányzati fenntartásba került, két jelentős kulturális intézmény párhuzamos fenntartásáról kell gondoskodni. „Ez az állapot felveti a kulturális szolgáltatások ésszerűsítésének átgondolását a színvonal és az elért eredmények megőrzése mellett” – olvasható az előterjesztésben. Az indokok között szerepel továbbá, hogy a Déri Múzeum jelentős modern és kortárs gyűjteménnyel rendelkezik, és magasabb összegű állami támogatáshoz juthat.

Kukla Krisztián kifogásolja, hogy az elfogadott szándéknyilatkozatot semmiféle egyeztetés, hatásvizsgálat nem előzte meg. Megítélése szerint a Modem a legjelentősebb vidéki kortárs képzőművészeti kiállítóhely, az elmúlt három évben 27 nagyszabású kiállítást rendezett, hiánypótló hazai és fontos nemzetközi tárlatokat, amelyeknek erőteljes szakmai és sajtóvisszhangjuk volt. Az intézmény munkájának az alapja és értelme eddig az autonómia volt – mutatott rá. Megjegyezte: a Déri Múzeumnak elismerten csupán a számadatokat tekintve van terjedelmes kortárs és modern anyaga. A két intézmény profilja nyilvánvalóan különböző: a Déri Múzeum valóban fontos néprajzi és egyebek közt egyiptomi gyűjteménnyel rendelkezik, kortárs és modern művészeti gyűjteménye azonban semmiképpen sem nevezhető kimagaslónak. Ugyanakkor a két intézmény eddigi együttműködése zavartalan és intenzív volt, egymás közelsége kölcsönös előnyökkel járt – vélekednek.

A Modem „betagozódásával” az eltérő nézőpontok izgalma, a sokszínűség tűnne el a városi kulturális kínálatból. Ezenkívül a Déri Múzeum maga is számtalan, jól ismert gonddal küzd: a 2012-es újranyitás óta nem sikerült az állandó kiállítást megnyitni, a problematikus felújítás kérdései máig rendezetlenek, nem készült még el az irodalmi állandó gyűjtemény a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum telephelyén sem, a legújabb hírek alapján pedig a múzeum legnagyobb vonzerejű műve, a Munkácsy-trilógia sem tartható immár egyben – hangsúlyozta a Modem igazgatója.

Noha számos példa akad a hasonló összevont múzeumi szerkezetre országszerte, a Modem esetében ez egyértelmű visszalépést jelentene – jegyezte meg Kukla Krisztián. Szerinte az intézkedés gazdasági racionalitása is erősen megkérdőjelezhető.

Tavaly 18,476 millió forint volt a Modem Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Nonprofit Kft. mérleg szerinti eredménye. A csökkenő önkormányzati támogatás mellett minden évben jelentős pályázati forrásokat nyert el az intézmény állami, illetve európai uniós forrásokból – jelezte, hozzátéve: a Modem gazdálkodását a néhány hete elfogadott 2013-as beszámoló alapján mintaszerűnek minősítette az önkormányzat. Meggyőződése szerint „a megcélzott nagyobb mértékű állami támogatást a tervezett összevonás egyáltalán nem garantálja”.

Kukla Krisztián végezetül reményét fejezte ki, hogy „a közeljövőben elindulhat egy párbeszéd az érintett felek között a Modem jövőjével kapcsolatban”.

A fideszes polgármester szerint Kukla Krisztián „fantomokkal hadakozik, rosszul teszi”. Kósa Lajos válaszközleményében hangsúlyozta: végleges döntés nincs, hosszú egyeztetés előtt állnak, amelynek a végén a legjobb helyzetet szeretnék előállítani.

„A Modemet a debreceni önkormányzat alapította, működését sok százmillió forinttal támogatta az ellenzék heves tiltakozása mellett, eredményeire messzemenőkig büszke, és értékeit megtartani, erősíteni szeretné. Ezek után minimálisan feltételezhető, hogy a város vezetésének és közgyűlésének hozzáállása a Modemhez jó szándékú, a Modemet megtartani, nem gyengíteni, hanem erősíteni szeretné” – olvasható a közleményben. Kósa utalt rá, hogy a Déri Múzeum átvétele – az intézmény 2013-ban került a hajdú-bihari önkormányzattól a városhoz – „rendkívül problémás, sok elemében elhibázott, lezáratlan a felújítása, az előző vezetés jogosulatlanul kötött a Déri számára hátrányos szerződéseket, amelyekért Debrecennek kell helytállnia. Ez eddig hátráltatta a várost a döntések előkészítésénél.”

A polgármester jelezte azt is, hogy a Modemből eltűnt két értékes festmény, a rájuk vonatkozó biztosítás szintén Debrecent terheli. „Miután nem betörés történt, a nyomozás lezártáig természetesen várni kell, de azt biztosan nem állíthatja az igazgató úr, hogy minden rendben van” – jelentette ki. Kósa közölte: a Modem tulajdonosa Debrecen önkormányzata, így az nem független intézmény. A debrecenieket kell szolgálnia, a város hírnevét erősítenie, „csak így lehet fenntartására fordítani azt a sok millió forint közpénzt, amely a működéséhez szükséges. Ezt minden munkatársának tudnia kell, a teremőröktől az igazgatóig.”

A városvezető az összevonás céljai között említette az állami támogatás növelését. Az intézmény eddig nem volt jogosult állami normatív támogatásra – írta. Ahhoz, hogy ez lehetségessé váljon, a Modemnek a Déri Múzeummal megegyező státust kell szereznie az emberi erőforrások miniszterének egyetértésével, ez pedig az összevonással lehetséges. „Reményeink szerint így néhány tucat millió forinttal többet lehet a Modemre fordítani, ami nem kevés” – fűzte hozzá.