Lezsák Sándor, a rendezvény fővédnöke hangsúlyozta: a Kárpát-medencében immár népmozgalommá fejlődött Kurultáj harmadik alkalommal teremt találkozási lehetőséget a hun és türk tudatú népeknek a Bács-Kiskun megyei településen.
Rámutatott: a Kurultáj szó nem csak gyűlést, de élő hagyományt, erkölcsi tartást is jelent. Maga az esemény pedig a rokontudatú népek lelki egyesítésének színhelye: van, volt és lesz, amelynek célja hozzásegíteni a ma emberét a közös múlt felismeréséhez – fogalmazott a fideszes politikus.
Lezsák Sándor azt is hangsúlyozta, a találkozó szellemisége Kelettől Nyugatig több mint 140 millió embert érint, a népi diplomácia eszköztárával kapcsolatot épít, bemutat és emlékeztet, ugyanakkor kivet magából minden hatásvadász politikai érdeket és megnyilvánulást. Szólt arról, hogy az elmúlt évezredekben természeti és politikai katasztrófák szakították szét a hun és türk tudatú népeket, ám e távolságot legyőzve a Kurultáj az élő, személyes közösségi kapcsolatok lehetőségét teremti meg számukra.
Az ősök tudása, kultúrája közös kincs, mely nem csak sajátunk, de a világörökség része is egyben – mondta Lezsák Sándor, megjegyezve, hogy a népek közötti kapcsolatok ápolásában új korszakot nyitott az internet és a közösségi oldalak sokasága. Ezek kiaknázása fontos a Kurultáj kapcsolati tőkéjének bővítése szempontjából, a virtuális tér azonban nem pótolja a személyes találkozás élményét – hívta fel a figyelmet.
Bíró András Zsolt antropológus, a Magyar Turán Alapítvány elnöke a megnyitón arról beszélt: a találkozó újra fellobbantja a testvéri szeretet lángját a rokontudatú népek között. Köszöntőjében méltatta a magyarság erejét, jelezve, őseinknek köszönhetően nem csupán túléltük az elmúlt évszázadokat, de testvérnépeinket is képesek vagyunk méltó módon vendégül látni. Napjainkban a magyarságnak "szellemi rendszerváltásra" van a legnagyobb szüksége - fogalmazott az alapítvány vezetője.
A Magyar Turán Szövetség szervezésében Bugacpusztán péntektől vasárnapig tartó Kurultáj magyar törzsi gyűlés a Kárpát-medence legnagyobb hagyományőrző ünnepe, egyben a hun és türk tudatú népek legnagyobb találkozója. Az eseményen 26 rokon nemzet és mintegy 120 csapat vesz részt, köztük Erdély, Kárpátalja, a Felvidék és a Délvidék hagyományőrzői is képviseltetik magukat.
