A nagy háború és a képzőművészet

Az Új Művészet legújabb lapszáma a száz éve kitört első világháború művészetre gyakorolt hatását járja körbe.

thy
2014. 08. 23. 10:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Itt van mindjárt az a festő, Mednyánszky László, akinek hadifestői „kalandja” korántsem csak mint puszta életesemény érdekes, hanem mint egy művészi pálya és egy sajátos alkotói küldetés beteljesítése. Az Új Művészet egyik szerzője, Markója Csilla jó érzékkel társítja Mednyánszky háborús élményeinek taglalásához a költő Rainer Maria Rilke sorsképének megidézését.

Bemutatja, hogyan hatnak vissza a külvilág eseményei – a hazafias nekibuzdulás, majd az átélt szörnyűségek hatására jelentkező kiábrándulás – a két érzékeny tehetség alkotói pályájára. Az írás még olyan, elsőre akár merésznek is nevezhető, de nagyon is tanulságos megközelítéseket is felvonultat, mint a buddhizmus látszatfogalmának a festő életszemléletéhez köthető hasonlóságai.

P. Szabó Ernő, a Magyar Nemzet munkatársa jegyzi a bécsi Leopold Múzeum Trotzdem Kunst!, azaz Csakazértis művészet! című kiállításáról szóló cikket, mely majdnem teljes leltárát kínálja a világháború árnyékában alkotó művészi élgárda jeleseinek. A folyóirat címlapján látható, szinte képregényrajzszerűen emblematikus rajzot alkotó, háborúellenes Egon Schiele, a háború előestéjén még Párizs galériáját járó és a tapintható németgyűlöletre panaszkodó Anton Kolig, Gustav Klimt vagy a 36 évesen Verdunnél elesett Franc Marc – megannyi különálló példa és habitus, melyek kivétel nélkül kénytelenek voltak emberi és művészi számvetést készíteni az előre nem sejtett súlyosságú történelmi kataklizma hatására.

A kiállítás egyik főszereplője – ahogy a cikké is – Albin Egger-Lienz, aki hihetetlen képi erővel adta vissza mindazokat a borzalmakat, amelyeket a háborús élmények hoztak el, ugyanakkor Haláltánc-sorozatába tartozó képei a „patriotizmus és a kritikai szemlélet kivételes találkozásának példái”. Mert a hazafias nekibuzdulás legalább annyira jellemző volt, mint az aggodalom vagy a későbbi meghasonlás, Oscar Kokoschka például több képén adott túl azért, hogy nyalka katonakánt vonulhasson hadba – derül ki az írásból.

Szintén P. Szabó ír két olyan festő – Max Beckmann és Otto Dix – kiállításáról, akik szintúgy önkénteskedtek az első világháborúban.

Pataki Gábor írásához érdekes témát választott: a szárnyait próbálgató fiatal alkotó, Moholy-Nagy László rajzolt tábori levelezőlapjai körül időzik el. Az Új Művészet igyekszik széles merítést kínálni a témával kapcsolatban, nem csak művészeti vonatkozásokról szól: Kopócsy Anna a nagy világesemény egy érdekes epizódjáról, a Franciaországban rekedt magyar civil internáltakról ír, Bordács Andrea pedig bemutatja, milyen volt a háború női szemmel.

(Új Művészet, 2014. augusztus, 91 oldal, 695 forint.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.