Egy folyamat közepén vagyunk, amelynek ez a kormányrendelet mérföldköve – mondta el lapunknak Cselovszki Zoltán. – Az, hogy a Forster Központ is a Miniszterelnökséghez került, új helyzetet teremt. Fontos, hogy a tudományos és nyilvántartási feladatokkal megbízott intézmény a műemléki védettségről határozó minisztériumhoz tartozzék, hiszen így tudja megfelelően előkészíteni annak döntéseit. Ennek érdekében került vissza számos feladat a Lechner Lajos Tudásközponttól a Forster Központhoz – tudtuk meg az elnöktől.
A jelenlegi rendelet több csomagból áll. – Visszakaptunk régi feladatokat, amelyek alapjait itt tettük le annak idején, ugyanakkor új, eddig nem létező funkciókkal is bővült az intézmény feladatköre. A kormány döntése értelmében a műtárgy, a műemlék, a régészet területei újra egyesülnek, ami rendkívül hasznos, hiszen a kívülről sokrétűnek látszó, ám nemzetstratégiai szempontból egybetartozó kulturális örökségi elemekkel így egy helyen tudunk foglalkozni.
Fontos azonban kiemelni, hogy nem a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal alakul újjá. Jelenleg egy racionális intézményi funkciótisztítás zajlik. A korábbinál átláthatóbb, hatékonyabb rendszer megalkotása a cél. A kormány kemény tempót diktál, de ha szabad némi öniróniával élnem, van gyakorlatunk az átalakulásban, 2012 nyara óta a Forster Központ körül számos változás zajlott, így e feladatokat is megoldjuk – fogalmazott Cselovszki.
A kormányhatározat értelmében az intézmény neve is megváltozott: Forster Gyula Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központként működik a továbbiakban. Az új név új funkciót és új koncepciót takar. Az elnök elárulta, hogy feladataik közé került a vagyongazdálkodás is. Régi álmuk válhat valóra ezzel: az eddig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezelésében levő műemlékek egy részének vagyonkezelői joga a Forster Központhoz kerülhet. Az örökségvédelmi munkákat folytatják tovább, de azzal, hogy vagyongazdálkodóvá vált az intézmény, aktívabb tevékenységet tudnak kifejteni az örökséggazdálkodás területén.
A rendeletalkotás és az új feladatok megfogalmazása mellett a kormány elfogadta a központ nulla bázisú költségvetését is. Erre a jelentkező plusztételek miatt is szükség volt: az uniós forrásból megújuló épületek üzemeltetési költségei jelentősen megterhelik a központ költségvetését. – Amíg egy rossz állapotban lévő kastélyépület a felújítása előtt egyetlen gondnokot igényel, a rekonstrukciót követően komplett intézménnyé válik lényegesen magasabb fenntartási költséggel, amelyet ha nem tudunk finanszírozni, vissza kell térítenünk az uniós támogatást. A kormány mindezt átlátta, elfogadta, és ennek köszönhetően hosszú távon sikerült biztosítani a Forster Központ működését – mondta Cselovszki.
– Nem lehet azonban egyetlen kosárba dobálni az összes műemléktípust – folytatta a központ elnöke –, osztályozni, besorolni, szelektálni kell. Csaknem egy éve dolgozunk ennek a módszertanán. Nagyjából ötezer olyan műemlék van, amelyeket a védési értékek alapján kiemelkedőnek tekinthetünk. Ezeken túl azonban az állami és a tulajdonosi felelősség megosztását újra kell gondolni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy bizonyos műemlékeket értéktelennek minősítünk, csupán egy racionális szelekcióról van szó.
Ezzel párhuzamosan erősítenék az intézmény szolgáltató jellegét is. A gyakorlat eddig nem kedvezett a műemléki védettségű ingatlannal rendelkező ügyfeleknek, a folyamat szakmai részét a hatóságok ráterhelték a tulajdonosokra. Cselovszki szerint ezen a területen új irányt kell kijelölni: szolgáltató típusú hivatalra van szükség, amely pontosan ismeri a védett értékeket, hiszen a szakmai feladatokat maga végzi el. És ez a munka jóval több, mint egy örökségvédelmi tanulmány elkészítése. – A létesítményt rugalmasság szempontjából vizsgáljuk, ha egy projektet hozunk létre: hogyan lehet átalakítani, milyen új funkciókkal bővíthető. Ezzel gyorsabbá, egyszerűbbé tehetjük a hatósági folyamatot. A Forster Központ lényege, hogy az elmélet és a gyakorlat egyszerre van jelen – szögezte le az elnök.
Az utóbbi hat évben az örökségvédelmi szakemberek különálló területekre koncentráltak. A következő hat év feladata, hogy hálózatokat alakítsanak ki, amilyen például a Fejér megyei kertbirodalom koncepciója vagy az északi országrész várhálózata. – Olyan integrált, több elemből álló desztinációkat igyekszünk felépíteni, amelyek nagyobb léptékű turisztikai koncepcióba illeszkednek – mondta Cselovszki.
Jelenleg mintegy nyolcmilliárd forintnyi uniós fejlesztési támogatás áll az intézmény rendelkezésére, és a 2014–2020-as időszakra további jelentős forrásokat rendelnek a Forster Központ kezelésében lévő ingatlanokhoz. A változásoknak köszönhetően nagyobb portfólióval, hatékonyabban tud működni a Forster Központ. Nemcsak múzeumokat hoznak létre, hanem bevételt hozó termékeket is az örökséggazdálkodás jegyében. – Ha a 2014–2020-as időszakra betervezett 150-180 milliárd forintot fel tudjuk használni, akkor egy igényes, fejlett szolgáltatásokat nyújtó műemlékhálózat jöhet létre, amely komoly bevételt termel. A magyar turistáknak a megújuló műemlékek a külföldi látványosságokéval összemérhető élményt nyújtanak majd – zárta Cselovszki Zoltán.
