Ezt nézze meg, ha elege van a balatoni dugóból!

A Balaton és a főváros között is számos műemlékkel, kulturális örökséggel találkozhatunk.

A Balaton elérése nyári hétvégéken sokszor embert próbáló feladat, gondoljunk csak az M7-es és más utak pénteki és vasárnapi, menetrend szerinti bedugulására. Általában örülünk, ha a sztrádán leszáguldhatunk a magyar tengerre és vissza. De ha nem mozdul a kocsisor, ha lekényszerülünk a régi főútra vagy más mellékutakra – vagy ha csak egyszerűen élvezzük a lassú utazás élményét –, a Balaton és a főváros között is számos műemlékkel, kulturális örökséggel találkozhatunk.

Ha elegünk van a túl gyors vagy a túlságosan akadozó utazásból, az alábbi helyeken biztosan érdemes megállni és körülnézni.

Talán még a hatalmasra nőtt agglomerációs város lakóinak egy része sem tudja, hogy török kori műemlék áll Érd legrégibb, mára azonban kissé forgalomból kieső részén, az Ófaluban. Az érdi minaret kisvárosias környezetben, kertes házak között mered az égnek, mint egy 17. században épült dzsámi utolsó maradványa.

Evlia Cselebi, a nagy török utazó így említette meg, amikor 1663-ban meglátogatta Érdet: „Hamza bég palánkvárába jutottunk. Ezt Szulejmán kán parancsára Simontornya várának bégje, Hamza bég építtette. Miután Zerin Oglu ezt felégette, Iszmail pasa budai vezír, mikor meghallotta, hogy a nagyvezír győri hadjáratra fog jönni, a rájákat és népeket összegyűjtvén, újból felépíttette. Parancsnoka, háromszáz katonája van. A várban húsz deszkatetejű ház és egy dzsámi van.\"

Az időközben megsemmisült dzsámi 12 szögű, némi vörös festéssel díszített minaretjét a 20. század második felében újították fel, ma 53 szűk lépcsőfokon lehet feljutni a tetejébe, ahol Mekka felé néz a felső ajtó. A minaret kulcsát helyben lehet elkérni.

Mint egy falatnyi Anglia a Mezőföld közepén, úgy nyújtózik el a fehérlő neogótikus kastély egy zöldellő park közepén, tó partján. A Brunszvikok kastélya eredetileg barokk stílusban épült a 18. században, majd Brunszvik Géza építtette át neogót ízlés szerint 1875 környékén. Angliát emlegettük – és a ritkán erre járó angol utazók már két évszázada felfedezték Martonvásárt.

„Körülöttem minden Angliára emlékeztetett, olyannyira, hogy szinte Angliába képzeltem magamat\" – írta 1815-ben Richard Bright; 1839-ben pedig John Paget Martonvásárt „a magyar falvak kellemes típusának\" mondta. Beethoven, a nagy zeneszerző még a barokk kastélyt látogatta a 19. század első éveiben: itt fejezte be az Appassionatát, amit Brunszvik Ferencnek ajánlott, miközben annak leánytestvére, Brunszvik Jozefin iránt gyengéd érzelmeket táplált. A harmadik testvér Brunszvik Teréz volt, aki a svájci Pestalozzi pedagógiai elveinek hatása alá kerülve az első magyarországi óvodák létrehozása fölött bábáskodott – és a feljegyzések szerint ő állította az első hazai karácsonyfát is, 1824-ben itt, Martonvásáron.

A nemzeti jelentőségű kultúrtörténeti emlékeket őrző martonvásári kastély falai között Beethoven-emlékmúzeum és az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja működik, nyári estéken pedig komolyzenei koncertek is felcsendülnek a tó szigetének árnyas parkjában, Beethoven immár mohalepte, öreg mellszobra alatt.

Egy lépés az M7-től a pákozdi csata emlékhelye, amely egy szimpla obeliszkből mára egy komplett, igaz, talán túlságosan is sokszínű emlékparkká fejlődött. A Velencei-tó és a Velencei-hegység közötti dombtetőn, amely egykor Jellasics futását is látta, ma már nemcsak \'48-as emlékek, hanem \'56-os emlékpont, doni kápolna és más, 20. századi háborús mementók is állnak – ahogy a sorkatonaság történetével is megismerkedhetünk.

A nemzeti emlékhelyek közé tartozó parkban immár állandó kiállítások mutatják be a hadtörténetet és a kortárs hadászatot.

A Dunántúl egyik fő központjának számító nagyváros hagyományosan pezsgő gazdasági és ipari életéről ismert, s bárhonnan is közelítünk hozzá, először lakótelepek hatalmas, falszerű övezetét látjuk körülötte. A városmag azonban a legszebb barokk épületegyüttesek közé tartozik Magyarországon – amit a kelleténél jóval kevesebben ismernek. Ha átmegyünk a 20. századi lakótömbök övezetén és átlépünk a néhol még meglévő városfal vonalán, hirtelen egy 18. századi, dunántúli katolikus–labanc kisvárosban találjuk magunkat.

Szent István bazilikájának, az egykori magyar királyi koronázótemplomnak a romjai, a dúsan díszített mai, barokk székesegyház, a gótikus Szent Anna-kápolna, a barokk püspöki palota és a Városháza épületei, a velük egykorú megannyi templom és városi palota egy modern és nyüzsgő nagyváros közepén őrzi a korábbi századok hangulatát.

A város képtárai – köztük a 20. századi magyar képzőművészet mestereit Rippl-Rónaitól a Nyolcakon át Barcsay Jenőig bemutató Deák-gyűjtemény – is emelik Fehérvár mint dunántúli kulturális centrum hírnevét. Az ódon utcákban lévő kávézókban megpihenve be is fogadhatjuk e posztszocialista környezetbe merült egykori polgári városka hangulatát.

Fehérvár után a Balaton északi partjára tartó, tapasztaltabb utazók már inkább a 8-as úton mennek Veszprém felé, míg a déli partiaknak marad az M7-es vagy a 7-es út. A két országút között, nem sokkal Fehérvár után találjuk a már hullámzó tájban fekvő Nádasdladányt, benne a Nádasdyak kastélyával.

Martonvásárhoz hasonlóan itt is egy látomásszerű, anglo-gót stílusú kastélyt építtettek a birtokosok 1873-ban. A korabeli luxusszolgáltatásokkal (padlófűtés, telefon, vízvezeték) felszerelt kastélyra 1945 után a pusztulás évtizedei vártak, de az utóbbi években nagy lendülettel zajlik az épület felújítása.

A ma látogatható termek közül kiemelkedik az Ősök csarnoka a maga sötét falburkolatával, márványkandallójával és kovácsoltvas díszeivel.

Reméljük, hogy a kastély hamarosan újra megtelik élettel, és a kissé elvadult angolpark is újra visszanyeri régi minőségét és szépségét.

Különös épület őrzi a Bakony alatti szeles fennsíkra épült Öskü falvát. A kerek dombon gubbasztó, kerek falú, kerek tetejű templomot gondolták már római és török eredetűnek, de a legvalószínűbb, hogy a 11. században épült (nyitóképünkön). A fehérre meszelt, zsindellyel fedett kis templom román stílusú résablakaival és íves falaival megkapó látvány a község fölött.

A sokat megélt, megkopott iparváros közepén szocreál lakótelep veszi körül Magyarország egyik kivételesen jó állapotban megmaradt várkastélyát. A végvári harcok idején a félelmetes hírű, törökverő Thury György királyi kapitányról elnevezett várban ma a Magyar Vegyészeti Múzeum, a Gróf Sztáray Antal Bányászati Múzeum és a város kulturális központja működik.

A várhoz közeli Zichy-kastélyban pedig az egyre bővülő tartalmat bemutató Trianon Múzeumot lehet meglátogatni.

Nem messze a mai  autópályától, azzal párhuzamosan futott egy ősi hadi út, ami a Római Birodalom idején Itáliát kötötte össze Pannoniával, Aquincummal és az azon túli barbár tájakkal. Pannonia szívében itt keresztezte a Sárvíz mocsaras vidékét az országút, nem is véletlen, hogy itt alakulhatott ki a provincia egyik székhelye.

Gorsium a virágkorában 400 hektáron terülhetett el, Septimius Severus császár templomokat is építtetett a városban. A még ma is nagyrészt feltáratlan Gorsium rommezején csendes környezetben, oszlopok, síremlékek, mozaikmaradványok között, ligetes tájban merenghetünk a rómaiak civilizációján és annak örökségén.

Az M7-estől ugyan nagyobb kitérőt kell tenni Enyingtől délre, de egyre inkább megéri elutazni Dégre, ahol az ország legnagyobb angolparkjában fekszik a Festeticsek klasszicista kastélya. S aki most jár arra, nagyon jól jár, hiszen ezen a nyáron adták át a kastély parkjának első felújított részeit.

A mintegy 300 hektáros, a bécsi Schönbrunn méreteivel vetekedő kastélyparkot – benne a tórendszerrel – három ütemben, összesen 785 millió forintból újítják fel, hogy a park visszakapja régi fényét. Kétszáz éve a lehető legnagyobb gonddal, kiérlelt elvek és tervek szerint alakították ki a parkot – a mostani felújítás az időközbeni leromlás jeleinek megszüntetését, a régi elrendezés visszaállítását célozza.

Maga a Pollack Mihály tervezte kastély pedig további érdekességeket rejteget: a titkok iránt érdeklődők kíváncsiságát ugyanis felcsigázhatja az, hogy a dégi kastély tele volt részben még ma is látható szabadkőműves jelekkel, jelképekkel. Egyes információk szerint szabadkőműves irattárat is őriztek itt – de ezt a kastély egykori lakóival és szinte teljes berendezésével egyetemben elsodorták a 20. századi történelem viharai.

Akár vonattal, akár autóval, a sztrádán szinte leröpülve, vagy kánikulától és dugóktól elcsigázva érkezünk a Balaton partjára, érdemes kitekintenünk a Balaton Budapesthez legközelebbi kanyarulatában. Az aligai magaspart valóban „dimenziókapu”: a legtágasabb, legfenségesebb kis-magyarországi tájképek egyike nyílik innen a Balaton keleti medencéjére – amely sokszor szinte tengeröbölnek tűnik a távolba vesző partok miatt.

Ugyan találunk itt tóra néző – a környezet miatt kissé japán, sintoista szentélynek is beillő – székelykaput és akad egy oszlopra helyezett Szent Korona-emlékmű is, itt már maga a tó és az annak partjaira néző újabb kultúrtáj a lényeg.

Megérkeztünk, mert néha dimenziót kell váltanunk.