Fülöp: A MOME adja a kreatívipar kritikus tömegét

Fülöp József, a MOME új rektora a magyar dizájnerek jövőjéről és az új, kreatív tudáspark építéséről.

– Norvégia, Svájc és Finnország után Magyarország lesz a díszvendége a csütörtökön kezdődő 15. Hirosimai Nemzetközi Animációs Filmfesztiválnak, ahol látható lesz a MOME hallgatóinak néhány alkotása is. Ebben elvitathatatlan szerepe van önnek mint a tanszék vezetőjének.
– A kétévente megrendezendő hirosimai az annecy-i, ottawai mellett az egyik legrangosabb animációs filmfesztivál a világon. Óriási megtiszteltetés, hogy kiemelt figyelmet szentelnek a 100 éves magyar animációnak. Negyvenegy fős hazai küldöttség utazik Japánba, a mustrán a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával 255 hazai animációs filmet vetítenek majd, mások mellett Rofusz Ferenc, Jankovics Marcell, M. Tóth Géza, Reisenbüchler Sándor, Macskássy Gyula, Gémes József és Dargay Attila alkotásait. A MOME gondozásában erre az alkalomra jelenik meg A magyar animáció Japánba megy című hiánypótló kiadvány, amelyben Orosz Anna Ida és Orosz Márton a magyar animáció százéves történetét foglalta össze. Iskolánk szempontjából nagyon fontos ez a jelenlét, külön öröm ugyanis az animáció szakon készült három, nemzetközileg is díjazott alkotás, Bucsi Réka Symphony no. 42, Gelley Bálint Otthon, valamint Ruska László és Ringeisen Dávid Papírvilág című filmje a rövidfilmes versenyprogramba kapott meghívást. Bucsi Réka diplomafilmje, amelynek világpremierje az idei Berlinalén volt, épp nemrégiben nyerte el a legjobb animáció díját a melbourne-i filmfesztiválon. Most újabb megméretés előtt áll, mivel Vácz Péter Nyuszi és őz című munkája mellett ezt is nevezzük az Oscar-díjra.

– Mindez jelzi, hogy az ön által útjára indított animációs tanszéket a nemzetközi szakma nem csupán ismeri, de el is ismeri az ott folyó munkát. Rektorként viszont már az egész egyetem működéséért felel. Milyen irányelvek szerint kívánja irányítani az intézményt?
– Az animációs képzés 1980-ban az akkori Iparművészeti Egyetem és a Pannónia Filmstúdió együttműködése révén indult el. Manapság, amikor a felsőoktatásról esik szó, sokan abban látják a megújulás lehetőségét, ha az oktatási intézmények szervesen kapcsolódnak a versenyszférához, a kulturális közeg más ágazataihoz. Amikor a kétezres évek közepén átvettem M. Tóth Gézától a képzés vezetését, majd megalakult a tanszék, akkor az volt a célom, hogy nemzetközi szinten is láthatóvá váljon, mire képesek tehetségeink. A tartalomfejlesztés, az elkészült munkák menedzselése volt az első lépés, ma ezek már alapvetések kell, hogy legyenek. Lényeges volt, hogy a Magyar Nemzeti Filmalap 2012-ben támogatóként mellénk állt: olyan körülmények között tudunk filmet készíteni, amely még európai oktatásban sem igazán általános. Az egyetem többfokozatú – alap, mester, doktori –, főként projektalapú, társadalmi, gazdasági és művészeti problémákra koncentráló képzése egyedülálló, nem öncélúan működő rendszer, hanem a kreatívipar számára fontos, kritikus tömeget biztosító oktatási forma. Már nem beszélhetünk klasszikus értelemben vett, elszigetelt alkotói pályákról, épp ezért elengedhetetlen, hogy a diákjaink folyamatos párbeszédet folytassanak az üzleti világ, a technológia, a társadalomtudományok képviselőivel, mivel egy dizájner szerepvállalása jóval túlmutat az alkotáson. Most az a legnagyobb feladatunk, hogy ezt a fajta átjárhatóságot lehetővé tegyük a számukra.

– Még Kopek Gábor vezetése alatt hosszú távú együttműködést kötöttek a Mercedes-Benzzel, tavaly év végén partnerségi megállapodást írtak alá a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.-vel, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával átadták az Új Médiakultúra Kreatív Műhelyt. Kinevezése kapcsán úgy fogalmazott, hogy törekedni szeretne az olyan közös platformok kialakítására, amelyek segítik a kreatíviparban rejlő potenciál kihasználását. Konkrétabban mindez mit takar?
– Évek óta stratégiai partnerei vagyunk a Design Terminálnak, hosszú távra szövetkezünk. Közösen szeretnénk létrehozni egy olyan környezetet, amely a frissen diplomázottaknak, illetve általánosságban a kreatívipar szereplőinek segítséget nyújt a piacra lépésben. Szeretnénk, hogy a különböző képzési formáink egyre inkább konkrét helyzetekkel, problémákkal foglalkoznának. A cégek mellett civil szervezetekkel is szeretnénk kiépíteni a kapcsolatot, például az Energiaklubbal ősztől olyan projektet indítunk, amely a kisebb-nagyobb közösségeknek segít felkészülni a környezeti változásokra. A MOME-n társadalmilag érzékeny oktatás folyik, részt vállalunk a mindennapok élhetőbbé tételében, nem csupán művészeti megoldásokat akarunk létrehozni. A célunk, hogy az alapképzés magas színvonalú szakmai felkészültséget nyújtson a diákjainknak, a mester és a doktori képzés pedig problémaérzékeny felület legyen, ahol a társadalmat érintő kérdésekre tudnak hiteles válaszokat adni. Cél, hogy az egyetem falai között megszülető ötletekből egyre több tudjon ténylegesen megvalósulni.

– Említette a nemzetközi jelenlét fontosságát. Az animáció szakon mindez már megvalósult, milyen módon lehet helyzetbe hozni a többi területet is?
– Az alapvetés, hogy minden szaknak megadjuk a lehetőséget, hogy csatlakozzanak a nemzetközi fórumokhoz, iskolákhoz, konzorciumokhoz. A jelenlegi uniós költségvetési ciklusban megújult Erasmus-program is segít ebben, most már lehetőség van arra is, hogy például ösztöndíj keretén belül menjen valaki gyakorlatra egy külföldi divatcéghez. Tervezzük, hogy európai és tengerentúli társintézményekkel közösen indítunk képzési programokat, amelyben a dizájn, a technológia, az üzleti szemlélet és a társadalmi felelősségvállalás találkozik. Két program már akkreditációs előkészítési fázisban van, ezt német, dán, finn és olasz partnerekkel valósítjuk majd meg. A nemzetközi bemutatkozásban a külügyi kulturális diplomácia is segítséget nyújthat nekünk, példának okáért a Balassi Intézet helyzetbe hozhatja a MOME-t. Valami már elindulni látszik, mivel nyár elején Dubajban, majd a zágrábi magyar intézetben a Design Terminállal együtt mutatkoztunk be, szeptemberben pedig a bécsi Collegium Hungaricummal közösen jelenünk meg az ottani dizájnhéten.

– A kormány tavaly októberben határozott arról, hogy 2014–2018 között közel 11 milliárd forintos állami beruházásból újulhat meg a magyar kreativitás szellemi központja, a fejlesztés részeként egy kreatív innovációs és tudásparkot alakítanának ki a Zugligeti úton.
– A komplex program keretében először megvalósul a Műhelyház, a Műteremház és a Médiaház, azt követően pedig a kutatóbázist és tudásközpontot befogadó épületegyüttes. Ezzel párhuzamosan megújul a zugligeti campus épületállománya, beleértve a korszerű eszközparkot is. Az elmúlt nyolc év, amelyet Kopek Gábor rektori munkája fémjelez, valamint a következő évek fejlesztései mind azt mutatják, hogy egy művészeti egyetemnek nemcsak az a szerepe, hogy hallgatókat neveljen, diplomát osszon, hanem az általa képviselt területnek a társadalmi elismertségét is zászlajára tűzze. A sikereinket ennek a tudatos építkezésnek a következményeként értelmezem. Ez ad nekünk muníciót arra, hogy miként is haladjunk tovább a megkezdett úton.