Gerendai Károly: Tizenkilencre húztunk lapot

Az egy héttel eltolt fesztiválról és a megváltozott hangulatról beszélgettünk a Sziget főszerevezőjével.

– Gyakran éri az a vád a Szigetet, hogy túlságosan nemzetközivé vált, mintha nem is magyar, hanem egy nyugat-európai rendezvényen lennénk, ami az árképzésben is megmutatkozik.
– A Sziget a mai napig azon a helyen van, ahol mindig is volt, Magyarország, Budapest szerves része, ez nem vitás. Ugyanakkor az is tény, hogy a látogatók összetétele jelentősen megváltozott. Az első rendezvényen csak magyarok vettek részt, ma a közönség körülbelül 50 százaléka külföldről érkezik, a bérleteseknél az arány majdnem 90 százalék. Van, aki örül ennek a sokszínűségnek, sokakat azonban frusztrál a nemzetközi közeg, hiszen például még mindig sokan nem beszélnek nyelveket. Közülük többen ideológiát is gyártottak ahhoz, hogy miért is érzik rosszul magukat. Idővel aztán divat lett szidni a fesztivált: drága, már nem is a magyaroknak szól, tömeg van, stb. Van ezek között jogos kritika is, hiszen valóban sokan vannak, és tény, hogy ma többe kerül a Sziget, mint huszonkét éve, amikor 300 forintért lehetett napijegyet venni. Azt azonban elfelejtik, hogy most lényegesen többet is nyújt a rendezvény, mint az elején: sokkal többet költünk a fesztiválra, mint amennyivel nőtt a jegyek ára. A legelső Sziget költségvetése 26 millió forint volt, mindez idén 3,6 milliárd forint. A belépők árában messze nem jelenik meg ez a növekedés. Gyakran felmerül az a vád is, hogy a külföldiekre szabjuk az árainkat, ami szintén nem helytálló, hiszen a nagy nyugat-európai fesztiválok átlagosan kétszer annyiba kerülnek, mint a Sziget. Egy ekkora méretű rendezvényt azonban csak a magyar közönségre alapozva képtelenség lenne eltartani. A Sziget éppen ezért egy Magyarországon megrendezett nemzetközi fesztivál. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyaroknak már nem szól. Egyszerre próbálunk meg a hazai és a külföldi elvárásoknak is megfelelni.

– Ez a programok összeállításában is megjelenik? Mi alapján választanak fellépőt, műfajt?
– Sokszor megkapjuk, hogy régen több volt az alternatív zene, vagy a metál és kevesebb az elektronika. Ez is igaz. Valamikor azok voltak népszerűek, most többen szeretik az elektronikus zenét. Én személy szerint nem örülök ezeknek a trendeknek, de a cél az, hogy sok fiatal eljöjjön, és nem az, hogy az én kedvenc zenéim szerepeljenek. Amíg ez egy tömegrendezvény, addig nem lehet figyelmen kívül hagyni a tömegek elvárásait és a világ zenei trendjeit. Ugyanakkor, ha eltaláljuk a közönség ízlését, és becsábítjuk őket a Szigetre, akkor már berakhatunk a programban egy rakás olyan dolgot is, amelyek túlmutatnak a mainstream közízlésen. Számos olyan produkció van, amelynek a célja, hogy minőséget mutassunk a fesztiválozóknak, amelyre önmaguktól nem jönnének be, de ha már itt vannak, élvezik.

– Tavaly minden eddiginél komolyabb hangsúlyt kaptak ezek a kiegészítő programok. Ez egy kísérlet volt, vagy hosszútávon is megmarad a fesztivál összművészeti jellege?
– A kulturális sokszínűség az első pillanattól fogva jelen van a Szigetet, csupán a lépték változott. Ahogy fejlődött a rendezvény, egyre több mindent tudtunk megmutatni a civil szigettől a képzőművészeti kiállításig, az utcaszínháztól az operáig. Nem is nagyon lehet olyan műfajt találni, amely ne jelenne meg a kínálatban. Szerencsére minden produkció megtalálja a közönségét.

– A kezdés előtt egy héttel elfogytak a bérletek, ami alapján nézőcsúcsot remélnek. Meddig növekedhet a fesztivál befogadóképessége?
– A Hajógyári-sziget mérete adott. Ha azt nézzük, hány ember férne el összesen, akkor nagyobb tömeget is beengedhetnénk, de ha mindenkit kulturált körülmények között akarunk kiszolgálni, szórakoztatni, akkor már nincs túl nagy tartalék a rendszerben, lassan elérjük a lehetőségeink határát. Ezzel pedig nagyon kell vigyázni, nehogy átforduljon. Hiába tömegrendezvény, ha túl nagy a tömeg, akkor a közönség szép lassan elpártol tőlünk. Nekünk pedig az a célunk, ha valaki eljön a Szigetre, elégedetten távozzon, és legközelebb is eljöjjön. Meg kell találnunk az egészséges egyensúlyt.