István, a király árva gyerekek előadásában

Határon túli árva és nehéz sorsú gyerekek adják elő a legendás rockoperát a Petőfi Csarnok színpadán.

Grund
2014. 08. 26. 8:52
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az eseményt beharangozó hétfői sajtótájékoztatón az előadás főszervezője, Szűcs Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem lelkésze, a budapest-széphalmi Jézus szíve templom plébánosa elmondta, hogy a rockoperában szereplő kétszáz gyerek kárpátaljai, székely- és csángóföldi, valamint vajdasági gyermekotthonokból érkezett.

A rendezvényen felajánlott adományokból ezeket a gyermekotthonokat szeretnék támogatni – tette hozzá Szűcs Balázs, kiemelve, hogy az ukrajnai konfliktus miatt különösen fontos számukra a kárpátaljai Szent Mihály Gyermekotthon megsegítése.

A főszervező hangsúlyozta: az előadással azt szeretnék megmutatni – mind a szereplőknek, mind pedig a közönségnek –, hogy ezek a gyerekek értékesek, ők a „remény jelei”.

Az előadást egy kéthetes tábor előzi meg sok közös programmal és próbával. Mint az egyetemi lelkész elmondta, nyolc éve táboroztatnak nyaranta több száz határon túli gyermeket. Ezekben a táborokban a gyerekek táncolnak, énekelnek, megmutatják saját értékeiket. Ennek kapcsán fogalmazódott meg a tábor szervezőiben a gondolat, hogy a gyerekek egy fesztivál keretében adják elő produkcióikat.

2012-ben szervezték meg az első fesztivált A Remény kis emberei címmel. A 2013-as fesztivál után döntöttek úgy, hogy továbblépnek, és közösen, „közösségként” állnak színpadra.

Szűcs Balázs elárulta, hogy a produkciót a későbbiekben szeretnék elvinni Kárpátaljára, Székelyföldre és a Vajdaságba is.

Cságoly Kristóf, a darab rendezője elmondta, munkája során arra törekedett, hogy ne egy individualista koncepciót valósítson meg, mert ennek az előadásnak éppen az a lényege, hogy a szereplők önmagukat adják, nem pedig eljátszanak egy szerepet. „Bármilyen koncepciónál fontosabbak azok a sorsok, amelyeket ezek a fiatalok megjelenítenek” – hangsúlyozta.

Szádeczky-Kardos Csilla koreográfus kiemelte, fontos volt számára, hogy az előadásban megjelenjenek azoknak a vidékeknek a hagyományos táncai, ahonnan a gyerekek érkeztek. Ezért szerepel a koreográfiában széki legényes tánc, cigány botos tánc és különböző moldvai táncok is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.