− Honnan jött a fesztivál ötlete?
− Pár éve kinn dolgozom Koreában és úgy éreztem, szükség lenne egy olyan kapcsolatra a két ország között, amelynek segítségével a növendékek megismerhetik a Zeneakadémiát. Ismerik már odakinn, de szerettem volna megerősíteni ezt a kapcsolatot. Kezdetben – amikor csak zongora mesterkurzusokkal indultunk – igen kevés növendék jött, de mára kinőtte magát a fesztivál. Idén 19 zongorista és 9 hegedűs tanítványunk lesz, többségében lányok, akik 21 és 27 év közöttiek.
− Hogyan épül fel a programterv?
− A koreai diákok érkezésük után kapnak egy kész órarendet, aminek szoros az ütemterve. Tíz napot töltenek itt, ez alatt a mesterkurzusok során minden diák hét órát kap: többek között Szokolay Balázstól, Némethy Attilától, Jandó Jenőtől, Noel McRobbie-tól, Hartmut Sauertől, illetve én is tartok nekik órákat. A reggeli kurzusok után déltől estig próbák lesznek, este pedig koncertek. Ezenkívül beiktatunk egy versenyt is, a növendékek közül a legtehetségesebb három vagy négy diák együtt játszhat majd az augusztus 19-ei esti koncerten az Új Magyar Kamarazenekarral, a zsűrizésben a mesterkurzust tartó tanárok vesznek részt.
− Az oktatókat te választottad ki?
− Igen, először minden évben változtattam, hogy ne ismétlődjenek a tanárok, de tavaly és idén már nem variáltam. Némethy Attilától, Szokolay Balázstól és Jandó Jenőtől tanultam, a kezdetekkor őket kértem fel elsőként, köszönetnyilvánításként azért, amit én tőlük kaptam. A hegedűkurzust Szabadi Vilmossal kezdtem el, őt a Zeneakadémiáról való ismeretségünk okán kerestem meg, ugyaninnen ismerem Kapás Gézát is. Noel McRobbie szintén Koreában dolgozik, vele több mint tíz évvel ezelőtt találkoztam egy versenyen, és nagy meglepetésemre kiderült, hogy tud magyarul, ugyanis az édesanyja magyar. Hojin Jeong hegedűs régen kollégám volt, Hartmut Sauer pedig egy új professzor Pusanban, őt egy ottani koncerten ismertem meg és meghívtam, hogy ő is tanítson. Mondhatom, hogy ez nagyjából már egy összeszokott banda, nagyon szeretek velük együtt dolgozni.