Az Eucharisztikus szimfónia a Jeruzsálemben egymás mellett élő keresztény egyházak zenei anyagából merít, ezek ihlették a tizenkét tételét. A zenemű – amint erre a Ferences Sajtóközpont az MNO-nak rávilágított – párbeszédre lép különböző kultúrákkal, többek között az örmény, a bizánci, a szír-arámi, az etióp, a kopt és a káld zenei hagyományok segítségével. Az eredeti dallamok hitelességének megóvása érdekében a tételek elején a keleti egyházakban megőrzött ősi dallamok a capella szólalnak meg az egyes hagyományokat képviselő tizenkét énekes előadásában, majd ezt követi a téma kibontása.
A különböző egyházi tradíciók összhatása a szimfóniának egyedi zenei hangzást és mély spiritualitást kölcsönöz. „Az első századok keresztényei a »Krisztus teste« szókapcsolattal fejezték ki a »Szűz Máriától született test«, az »eucharisztikus test« és »az egyház Krisztus teste« fogalmakat. A szimfónia a hallgatót szemlélődésre hívja, hogy lelki füleivel tapasztalja meg az egyház titokzatos közösségét, a titokzatos testet, amely tüdejének keleti és nyugati felével egyszerre lélegzik” – vélekedik Armando Pierucci.
A zenemű a nyugati és a keleti egyházak közötti jobb megértést és a kölcsönös elfogadást mozdítja elő. Arra is lehetőséget kínál, hogy közös keresztény tanúságot tegyünk a nemzetek közössége előtt, és felhívjunk mindenkit a vallásszabadság tiszteletben tartására, amely a világ annyi pontján szenved csorbát, ma különösen a Közel-Kelet országaiban, a kereszténység bölcsőjében.
Az Eucharisztikus szimfónia a jeruzsálemi Getszemáni kertben hangzott el először. Azóta több országban bemutatták, többek között Genfben, az ENSZ európai központjában. A mű születése és ősbemutatója egybeesett azokkal a kapcsolatfejlesztési lépésekkel, amelyekkel az elmúlt években Magyarország a szentföldi egyházak és a keleti keresztény közösségek felé fordult. Számos egyházfő tett látogatást hazánkban, többek között a konstantinápolyi pátriárka, a kopt pápa, a jeruzsálemi latin pátriárka, a jeruzsálemi görög ortodox pátriárka, valamint a maronita pátriárka. Az egyházi kapcsolatok szerves részeként kóruscsere alakult ki a Semjénné Menus Gabriella vezette Szent Angéla Öregdiákok Énekkara és az Eucharisztikus szimfónia komponistájának, Pierucci atyának a vezetésével működő jeruzsálemi Magnificat Intézet kórusa között. Így vált lehetővé, hogy a magyar állami kitüntetéssel is elismert Pierucci alkotása augusztus 18-án a Szent István-bazilikában is elhangozhasson.
