Zsolnay-varázs a Várban

Felébredt Csipkerózsika-álmából és Zsolnay-kiállítást kínál az egykori Honvéd Főparancsnokság épülete.

Szathmáry István Pál
2014. 08. 02. 12:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az 1945-ben kapott bombatalálatok eredményeként hosszú évtizedeken át torzóként csúfította el a Várnegyedet az az egykori nagyszabású épület, mely a 19. század végének nagy építési lázában, 1897-re lett készen Kallina Mór tervei alapján. Az összesen 860 millió forintos rekonstrukciónak köszönhetően péntektől a neoreneszánsz palota újra kitárja kapuit – igaz, még nem teljes pompájában, hiszen a háború előtt még négyszintes épület és a tetőszerkezet teljes visszaépítése egyelőre még kérdéses.

Ugyanakkor a mostani állapot sem csupán rekonstrukció, hanem a meglévő adottságok előremutató továbbgondolásának jó példája. A termek és az azokat összekötő folyosók téglafalait vakolatlanul hagyták, a simított betonpadlóval együtt ez a megoldás kimondottan friss és modern hatást kelt – Gulyás Gábor, az épületben megnyílt, a Zsolnay-gyár remekeiből válogató Egy zseniális család című kiállítás rendezője szerint nemzetközi összehasonlításban is trendinek mondható kiállítási tér jött így létre. Hozzátette: a nyers téglafalak ötlete már csak azért is jó, mert ez a gesztus is utal valamiképpen az egykori Honvéd Főparancsnokság torzó mivoltára.

Deák Zoltán, a felújítás vezető tervezője praktikus szemponttal egészítette ki ezt a meglátást: az építész szerint ugyanis már csak azért is megéri vakolatlanul hagyni ezeket a falakat, hogy a későbbi korok tervezői és kivitelezői is lássák, milyen nagyfokú mesterségbeli tudással dolgoztak az egykori építők. És ha már ennyiszer került szóba a torzó kifejezés: Gulyás a most látható kiállítás kapcsán is szóba hozta a fogalmat, hiszen szerinte a Zsolnay-gyár története maga is felfogható egyfajta torzón maradt történetként, hiszen az alapítás utáni sikertörténet ívét a kommunizmus radikálisan törte meg az államosítással.

Ennek a történetnek a nagyszerűségéről most könnyen meggyőződhet a látogató, hiszen a Gulyás rendezte Zsolnay-kiállítás igencsak szemkápráztató válogatást kínál. És hogy miért éppen egy ilyen témájú kiállításra esett a választás? Gulyás szerint egy jó kiállítás esetében nincs szükség mondvacsinált indokok keresgélésére, ugyanakkor elég csak a Dísz tér tágabb környékén körbenézni, hogy meggyőződjünk arról, a Zsolnay-féle épületkerámiák mennyire meghatározó szerepet játszanak a Várnegyed vizuális arculatának kialakításában.

A tárlat első egysége a pécsi Zsolnay Múzeum anyagából válogat, részint kronologikusan, részint alkotók szerint csoportosítva – Zsolnay Vilmos, Zsolnay Júlia, Zsolnay Miklós és Sikorski Tádé munkáira koncentrálva. Az időbeliség rendezőelvének köszönhetően láthatóvá válik, hogyan változtak a meghatározó minták, témák, vagy hogy a csillogó eozin kerámiaváz feltalálásával hogyan került előtérbe a formával való játék és vált kevésbé hangsúlyossá ezáltal a termékek díszítettsége.

A műtárgyak mellett a gyár nagy alkotóiról kisfilmek is készültek, melyekben színészek segítségével idézik meg a Zsolnay-család néhány nagy hatású tagját. Külön szekció mutatja be a Zsolnay-épületkerámiákat – többek között az egykori Nemzeti Szalon, a kecskeméti Református Újkollégium és a Gresham-palota burkolóelemeit, csempéit –, majd egy nagy magángyűjtemény féltve őrzött ritkaságai zárják a december 31-ig látogatható kiállítást.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.