Ágyneműtartóból került elő Radnótiné naplója

A decemberben megjelenő szöveg jelentős korrajz, de kiderül belőle az is: Radnóti Miklós utált síelni.

A rendkívül terjedelmes, mintegy 3,5 millió karakteres szöveg, amelynek létezéséről az irodalomtudományi szakma nem is tudott, szinte véletlenül került elő. Ferencz Győző elmondta, 2005-ben megjelent Radnóti-monográfiájához adatokat gyűjtve évekig járt fel az idén februárban elhunyt Gyarmati Fannihoz. Egy alkalommal az iratok rendszerzése közben bukkant rá a napló gépelt oldalaira. Ezt követően derült ki, hogy Radnóti Miklós özvegye 10 határidőnaplót és 4 füzetet töltött meg gyorsírással készített naplóbejegyzésekkel, amelyeket aztán valamikor a 70-es években, részben tanítványa segítségével legépelt.

A két példányban elkészített teljes szöveg az ágyneműtartóból került elő – mesélte Ferencz Győző. Gyarmati Fanni a naplót barátai, ismerősei körében nem titkolta, a szöveg mégis elkerülte a szakma figyelmét. A szerkesztő elmondta, a gépelt változatot Gyarmati Fanni folyamatosan javítgatta, szerkesztette, nem sokkal halála előtt pedig felkért egy szakértőt, hogy vesse össze azt a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában őrzött gyorsírásos naplóval. Az így többször módosított, átalakított szöveget végül Ferencz Győzőre bízta, azzal, hogy azt csinál vele, amit jónak lát.

A megjelenés előtt álló kötet nem szépirodalmi szöveg, hanem dokumentum, nem hasonlítható Márai, vagy Ortutay naplójához, fogalmazott a szerkesztő. Gyarmati Fanni sokszor mondta, utált naplót írni, csak azért csinálta, „hogy megmaradjon, ami Mikóssal történt”. De nem az utókor számára, hanem saját maguknak dokumentált, hogy később vissza tudják keresni, pontosan fel tudják idézni a történéseket. Majdnem napi rendszerességgel írt, elalvás előtt az ágyban, egy fekete grafit ceruzával. A mondatai nem irodalmilag csiszoltak, mindent úgy írt, ahogy éppen jött, mondta Ferencz Győző, és hozzátette, a szerkesztés során ő nem javított a szövegen, a bejegyzéseket eredetiben olvashatjuk majd a kötetben.

Minden egy Bayer gyógyszergyáras ajándék határidőnaplóval kezdődött, tudtuk meg a szerkesztőtől: ebbe írta első bejegyzését Gyarmati Fanni 1935-ben. A szöveg Radnóti Miklós 1946-os újratemetését követően zárul. A napló utolsó szava, amely egy elkezdett, de félbehagyott könyv olvasására vonatkozik az, hogy „abbahagytam”. Soha többé nem folytatta.

A napló egyszerre több rétegű, ami növeli jelentőségét, emelte ki Ferencz Győző. Sokat megtudunk belőle Radnóti Miklós költői munkásságáról, a barátaikról, az irodalmi folyóiratokról és műhelyekről. Az irodalomtörténeti jelentőségén túl azonban a szöveg egy fiatal nő önarcképe is. Gyarmati Fanni nyíltan és őszintén írt a házasságáról, a hétköznapjairól, a szexuális problémáiról, mindennapi küzdelmeiről a feudális, férfiközpontú társadalomban. A szöveg egy modern nő szemén keresztül mutatja be a kort, és azt a nemzedéket, amely az első világháborút követően munkába állt. Hatalmas volt a váltás a szüleik generációjához képest, mondta Ferencz Győző, a világháború után már egy másik világ már egy másik világ várta a fiatalokat.

Gyarmati Fanni az egész életét Radnóti költői pályafutására tette fel, töretlenül hitt férje tehetségében. A naplóból értesülünk róla, hogy még az alkalmanként felmerülő álláslehetőségekről is inkább lebeszélte férjét, hiszen munka mellett nem tudna dolgozni. Fanni komoly kritikusa volt Radnótinak, a verseket minden alkalommal megvitatták egymással, még a munkaszolgálat idején levélben hazaküldött költeményben is javasolt változtatást, amit a Radnóti meg is fogadott. De értesülünk olyan részletekről is, hogy a fiatal költő mennyire utált síelni, hiába a mindenki által jól ismert síelős fénykép, amelyen a pár felszabadultan mosolyog a kamerába, Radnótit úgy kellett kirángatni az ágyból, ha a hegyre indultak.

A napló a 30-as évek Magyarországának egyre erősödő antiszemitizmusáról is pontos képet rajzol. A saját bevallásuk szerint vallástalan, ám a hatalom által zsidónak minősített házaspár életét meghatározta a folyamatos üldöztetés. Radnótit meggyilkolták, Fanni bujkálni kényszerült. A háború utolsó éveinek naplóbejegyzései pokoliak és megrendítők, fogalmazott a szerkesztő. A szöveg jelentős forrásműve lehet a Holokauszt irodalmának, tette hozzá Ferencz Győző.

A jegyzetekkel ellátott napló december elején jelenik meg a Jaffa Kiadónál. 2008 óta a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában őrzik a naplóval együtt Gyarmati Fanni teljes hagyatékát, ennek egy része kutatható, ám további szövegek, így például a levelezés megjelentetéséről egyelőre nincs szó. Erről Ferencz Győző annyit mondott: hosszadalmas munka lenne, amelyhez egy teljes munkacsoportot kellene létrehozni.