– Az új Külgazdasági és Külügyminisztériumban (KKM) teljesen új szervezeti egységként jött létre a Kulturális Diplomáciáért Felelős Államtitkárság. Miért vált fontossá, hogy a korábban csak főosztályként működő terület számára saját államtitkárságot hozzanak létre?
– Fontos figyelembe venni azt, hogy mit vár a 2014-es választási ciklus után a jelenlegi kormány a magyar külpolitikától és hogy mindezt milyen eszközökkel kívánja megvalósítani. A klasszikus diplomácia mellett a külgazdaságnak nagyobb szerepet szán az ország vezetése. A főosztályi lét arra adott lehetőséget, hogy a nagykövetségek kulturális munkáját segíthettük, de ez marginálisan volt jelen a külpolitikában, a strukturális átalakítás révén a kulturális diplomácia a nemzetközi kapcsolatrendszer „harmadik pilléreként” jelenik meg a jövőben. A kormányzat felismerte, hogy a lágy diplomácia kapukat nyithat meg, bizonyos kulturális folyamatokat indíthat el két ország között úgy, hogy abból a későbbiekben akár politikai, gazdasági kapcsolati tőke is származhat. Az országhatáron kívüli folyamatokat látva fel kellett ismerni, hogy a világ a társadalompolitika vonatkozásaiban fogalmazza újra a kulturális párbeszédeket. Magyarországon eddig ez kiaknázatlan erőforrás volt: nem használtuk megfelelő formában a kulturális párbeszédet. Beláttuk, hogy nekünk is újra kell definiálni a kultúra fogalmát mind a belpolitikai erőtérben, mind a kulturális diplomácia területén. De ehhez nemcsak a határokon kívül, hanem belül is újra kell pozicionálni a kulturális életet, sőt magát az országmárkát. Eddig nem tudtunk igazán mit kezdeni azzal a szellemi tőkével, amellyel Magyarország rendelkezik. Ideje hinni magunkban. Vallom, hogy a kulturális diplomáciának csatornát kell teremtenie a világ és Magyarország között. Történelmi jellegéből adódóan persze külön kezelendő a közép-kelet európai régió, Nyugat-Európa vagy a Szilícium-völgy.
– Ennek fényében mely területek tartoznak a kulturális diplomáciához?
– A művészet és tudomány együttesen képezi a kulturális folyamatokat, de ide tartozik az innováció, startupok világa is. Árvai Péter, a Prezi egyik alapítója egy francia lapnak úgy nyilatkozott a napokban, hogy Budapest lehet a startupok új Eldorádója. Ez egybecseng a kormányzati és kulturális diplomáciai célkitűzéssel. Fontos, hogy a magyar ötletből megszülető cégek Magyarországon tartsák a központjaikat, lásd a Prezit vagy a Ustreamet. Ez részben munkahelyeket teremt, de lehetőséget ad arra is, hogy nemzetközi szakmai konferenciáknak adjon otthont Magyarország. A kormány szemére is lehet vetni, bár nem érdemes, hogy eddig miért nem segítette ezeket a folyamatokat. Most kezdjük el kidolgozni ennek a rendszerét, de Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkáraként már számos olyan programot indított el, amelyek az eddigiekhez képest jelentősen segíti a startupok fejlődését. Hisszük, hogy a piacnak nem kizsákmányolnia kell a fiatal szellemiséget, hanem a benne rejlő értékeket kell kiaknáznia. A kulturális diplomáciának szerepvállalása van például az új generáció által elindított Design Terminállal is, amely komoly értéket képvisel. Emellett fontos stratégiai kapcsolatot kívánunk kialakítani a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel (MOME), amely az egyik legerősebb művészeti kampusz nemzetközi viszonylatban is. Egy közel 11 milliárdos beruházással egy olyan tudásközpont jön létre a Zugligeti úton, amely nemcsak magas színvonalú képzést tud nyújtani a külföldről érkező diákoknak, de képes a világ felé kommunikálni, hogy a nagyhírű zeneoktatás mellett Magyarországon a művészeti képzés és a kreatívipar is világszínvonalú.
– Az átalakítás részeként a jelenleg 23 országban jelenlevő, közpénzből működő Balassi Intézet hálózat is betagozódott a külképviseleti rendszerbe. Az államtitkárság rövid távú tervei között szerepel a külföldi magyar intézetek hatékonyságának erősítése. Miként képzelik ezt el?
– Gazdasági és infrastrukturális szempontból hosszútávon fenntarthatatlan, a szakdiplomata és kulturális intézeti hálózat párhuzamosan futó rendszere. A kormány elkötelezett az új intézetek nyitásával kapcsolatban, meg kell erősíteni a kulturális és tudományos jelenlétet a világban. De nem hiszek abban, hogy a világ minden országában kell magyar intézetnek lennie. Az intézeti rendszer átalakításnál figyelembe kell venni, hogy mit várunk az adott régiótól, mik a prioritásaink, épp ezért minden országban más programra, stratégiára van szükség, de azonos célok alapján. Van, ahol több tudományos szakdiplomata dolgozik, miközben a keleti országokban nincs ilyen típusú képviseletünk. Másfelől a nagykövetségeknél és a kulturális diplomácia különböző pontjain is meg kell vizsgálni, hogy valóban hatékony munkát végeztek-e a munkatársaink, de azt is, hogy a különböző tárcák között megfelelő-e a párbeszéd a célkitűzések vonatkozásában. Az erőforrásokat a megfelelő helyekre kell koncentrálni, egyértelmű döntéshozatali rendszert kell kialakítani. Felül kell vizsgálni a Somlói úti központ hatékonyságát is, mivel odatartozik a Publishing Hungary programiroda, a Magyar Ösztöndíj Bizottság és a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram felügyelete is. Fontos szempont az is, hogy a külföldi intézetek ne csak a diaszpórát szolgálják ki, hanem a külhoni magyarokat közvetítőként használva jelenítsék meg a magyar kultúrát külföldön, hisz a programjelenlét mellett a nyelvoktatás is az intézetek profiljába tartozik. Egyiptomban és Belorussziában például jelentős érdeklődést mutatnak erre az ottélők. Szeretnénk szorosabbra fűzni a dél-koreai, az angliai és a lengyel kulturális kapcsolatokat. Remélem, hogy V4-es országok tekintetében is aktívabbak tudunk majd lenni. Az államtitkárságon belül létre is jön a V4-es és KEK (Közép-Európai Kezdeményezés) országok kulturális pályázataival foglalkozó iroda, mivel jobban kell élnünk ezekkel a lehetőségekkel, forrásokkal.
– Augusztusban a Népszabadság arról cikkezett, hogy meneszthetik Hatos Pált a Balassi Intézet éléről. Meg tudják erősíteni a hírt?
– Ahogy azt említettem, nagy szerkezeti átalakításra készülünk. Főigazgató úrnak és munkatársainak az elmúlt négy évben vitathatatlan érdemei vannak abban, hogy nehéz financiális helyzetben is, számos országban, rendkívül színvonalas kulturális rendezvényt szerveztek, mint például a tavalyi Smithonian Folklife Festivalt, Washingtonban. Az elkövetkezendő négy év egy új formációt és munkarendet követel meg mindannyiunktól. Az, hogy ebben a konstrukcióban Hatos Pál milyen szerepet vállal, a következő hónapokban kiderül.
– A jövőben az államtitkárság égisze alatt szervezik meg a tematikus hazai- és nemzetközi évadokat is.
– Októbertől decemberig a kínai–magyar diplomáciai kapcsolatok 65 éves évfordulóját programsorozattal ünnepeljük meg, de a kabinet fontos célja, hogy jól sikerüljön Magyarország 2015-ös soros elnöksége Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetségben, továbbá jövőre lesz 200 éves Magyarország diplomáciai kapcsolata Angliával. Jövőre az Emberi Erőforrások Minisztériumával közösen rendezzük meg a Semmelweis-emlékévet. Ez remek lehetőséget nyújt arra, hogy felmutassuk az orvostechnológia és a gyógyszerkutatás területén jelenleg hol tart Magyarország, de tudunk kapcsolódni az UNESCO tudománydiplomáciai fórumához is, a World Science Forumhoz, amelyet Budapesten fognak tartani 2015-ben. Emellett 2015 első felében egy, a kulturális diplomácia területére koncentráló nemzetközi konferencia megrendezését is tervezzük.
– Új megközelítés alapján készülnek könyvvásárokra is.
– A novemberben megrendezendő 33. Isztambuli Nemzetközi Könyvvásár díszvendége Magyarország lesz. Ezt nemcsak a magyar irodalom, hanem a magyar országimázs megjelenítéseként is értelmezzük. A programokat többek között az Emberi Erőforrások Minisztériumával, a Magyar Írószövetséggel, a Petőfi Irodalmi Múzeummal és a Balassi Intézettel közösen szervezzük magyar könyvkiadók közreműködésével és támogatásával. A török vásáron szépirodalom mellett a gyermekirodalom és a könyvillusztrációk kerülnek a fókuszba. Ennek a gondolatiságnak a jegyében a 100 éves magyar animáció történetét is bemutatjuk, sőt a hatvanéves diafilmről is megemlékezünk.
– Államtitkárságként erősebb jogosítványokkal bírnak, de milyen büdzsével gazdálkodhatnak?
– A 2015-ös tervezésnél értelemszerűen a KKM fejezeti soraiban szerepelünk, de stratégai együttműködést tervezünk a Nemzeti Innovációs Hivatallal, a Magyar Tudományos Akadémiával, a Magyar Művészeti Akadémiával és néhány olyan partnerrel, akikre a kultúra lehetséges mecénásaiként tekintünk.
– Mit gondol, a kulturális diplomácia segítségével lehet javítani azon a képen, ahogy az országot jelenleg a nemzetközi média szűk rétege láttatja?
– A legrosszabb irány, ha azt gondolnánk, hogy ezek a szerepvállalások ellensúlyoznák azt a politikai-gazdasági megítélést, amelyet Magyarországról alakítanak ki egyes érdekcsoportok. Kérdés, hogy ki a kulturális diplomáciai célcsoportja: az az újságírói kör, amely meghatározza a Magyarországról való negatív megítélést, vagy azok az európai és Európán túli polgárok, akik eddig sem ilyen Magyarország-képet ápoltak. Ha a külföldi országok a sajtón keresztül ítélnék meg hazánkat, akkor számos államközi egyezmény nem létezne, nem lennének intézményi együttműködések, nem érkeznének külföldi diákok a magyar egyetemekre. Persze Magyarország megítélése nem fog egyik napról a másikra érezhetően megváltozni, de úgy vélem, kitartó, jól átgondolt, a gazdasági és politikai folyamatokkal összhangban lévő kultúra külföldi képviselete segíthet ebben, megszólíthatjuk a véleményformáló értelmiséget is. Az erősségeinket, a tudományos innovációt, a művészeti potenciált, a kreativitást kell megmutatni a világpiacon. El kell tudni adni a kultúrát és a tudományt. A kulturális diplomácia feladata, hogy megtalálja azokat a csatornákat, ahol állami szerepvállalás mellett ezeket az értékeket fel tudjuk kínálni a világnak. Ezzel támogathatjuk a gazdaságot, ösztönözhetjük a befektetéseket, hozzájárulhatunk az ország versenyképességének növeléséhez.
