A vizsgálat a norvégiai Stavanger Egyetemen zajlott. A kutatást végző szakértők az amerikai születésű, Angliában élő, misztikus regényeket jegyző Elizabeth George egyik 28 oldalas elbeszélését választották ki a célra – számolt be minderről a The Guardian brit napilap. A szöveget az ötvenfős csoport egyik fele a Kindle készüléken, míg a másik fele hagyományos könyv formában olvasta el. Ezt követően a szövegben felbukkanó tárgyakra, szereplőkre és a háttéreseményre vonatkozó kérdések segítségével tesztelték a tudásukat.
A kutatást vezető Anne Mangen előzetesen is úgy vélte, hogy elképzelhető különbség a történet érzelmi befogadása szempontjából, hiszen az függhet az olvasás mikéntjétől. Feltételezését arra a korábbi vizsgálatra alapozta, melynek keretében a befogadóknak egy meglehetősen nyugtalanító szöveget kellett elolvasniuk, egyeseknek papíron, míg másoknak iPaden. Kiderült: akik papíron olvasták az elbeszélést, azok sokkal több empátiát árultak el és sokkal inkább átélték a történetet.
A nemrég lezajlott kísérlet eredménye pedig arról árulkodik, hogy az elektronikus verzió olvasói kevésbé voltak sikeresek azoknak a feladatoknak a megoldásakor, melyek az események felidézését vagy azok kronologikus sorrendbe helyezését célozták. Mangen szerint ennek az az oka, hogy amikor papírkönyvet olvasunk, akkor ujjaink alatt érezzük is az oldalakat, ahogy bal oldalt egyre növekednek, míg jobbra egyre csökkenek, és így azt érezhetjük, hogy haladunk előre a szövegben nemcsak vizuálisan, hanem ténylegesen is.
A tudósnő egyébként már régóta kutatja ezt a témát. Tavaly 72 középiskolást tesztelt, akiknek ugyanazt a szöveget papíralapon vagy pdf formátumban, a képernyőn kellett elolvasniuk. A végeredmény itt is azt igazolta, hogy a nyomtatott szöveg olvasói határozottan jobban teljesítettek a szövegértésre vonatkozó feladatokkal kapcsolatban.
A következő nagy kutatás már folyik, és egész Európára ki fog terjedni. Ennek is az a célja, hogy megvizsgálják, a különféle formátumok miként befolyásolják a szöveg befogadását. Arra a lényeges kérdésre is keresik a választ, hogy melyek azok a szövegtípusok, amiket ugyanolyan hatásfokkal lehet olvasni elektronikusan is, és melyek azok, amiket jobb papíron olvasni. A kutatást vezető Mangen szerint például a könnyed lektűrök esetében nincs különösebb jelentősége annak, hogy az olvasó vajon minden egyes szóra komoly figyelmet fordít-e, míg James Joyce Ulysses című remekműve esetében például már nem hagyható figyelmen kívül ez a szempont. Mangen éppen ezért szkeptikus azzal a törekvéssel kapcsolatban, hogy a hallgatók is egyre inkább megszabaduljanak a nyomtatott kézikönyvektől, hiszen könnyen lehet, hogy hosszú távon ez a tudás megszerzését teszi nehézkesebbé és kevésbé hatékonnyá.
Továbbra is alap a papír?
Fotó: Hegedűs Márta
E-könyv olvasók címmel évek óta írja szakmai körökben meghatározó blogját Farkas István, vagy ahogy az olvasói ismerik: Dworkyll. A tanulmány tanulságaival kapcsolatban a szerző lapunknak hangsúlyozta: érdemes lenne azért részletesen is megnézni, miből is sikerült levonni az abban megfogalmazott következtetéseket. Hiszen a szöveget elektronikusan olvasók között mindössze kettő volt tapasztalt Kindle felhasználó, és nem tudunk semmit a kísérlet körülményeiről, például azt sem, hogy amúgy milyen volt a csoportok felépítése a hagyományos olvasási képességek tekintetében.
Farkas szerint az is jogos felvetés egy ilyen kísérlet kapcsán, miért csak egyféle szöveget vizsgáltak. Hiszen az eltérő műfajú szövegeket másképpen olvassuk. Azt azonban ő is hangsúlyozza, nem kérdés, hogy az elektronikus olvasás lényegesen különbözik a papíralapútól. De hogy pontosan milyen téren és mennyiben, az megérne egy valódi tudományos kutatást, nagy mintával, sokféle szöveggel, jól ellenőrzött csoportképzéssel, ellenőrzött olvasási környezettel. Hozzátette: mint elkötelezett elektronikusolvasás-párti, az a tapasztalata és a meggyőződése, hogy vannak olyan olvasási profilok, amelyekben általában kellemesebb az elektronikus tartalomfogyasztás, igaz, nem feltétlenül mindenki számára.
Hazánkban mindenesetre töretlenül gyarapszik az e-könyv olvasók tábora. Mint lapunknak Csordás Attila, az eKönyv Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, az elektronikus könyvek forgalma dinamikusan növekedett az elmúlt években. – Igaz, egyelőre csak töredékét teszi ki a hagyományos könyvpiac forgalmának – 40 millió a közel 42 milliárdhoz képest –, ám míg ez utóbbi évek óta stagnál, e-könyvből közel háromszor annyi fogyott, mint 2012-ben.
Egyre többen olvasnak elektronikus formában
Fotó: Hegedűs Márta
Az elektronikus formátum új alapokra helyzete a könyvkiadást és -terjesztést is. Egy kész szöveg jellemzően két úton juthat el az e-könyv formátumig – mutatta be a folyamatot Csordás Attila. – Vannak egyrészt a kiadók elektronikus könyvei, amelyeket a nyomdában előkészített szövegből alakítanak e-dokumentummá. A másik, egyre erőteljesebb tendencia pedig a magánkiadás. A szerzők a legtöbb esetben egyénileg szerkesztett, vagy akár szerkesztetlen formában jelentetik meg munkáikat. De egyre népszerűbbek azok a weboldalak is, amelyek segítenek a szerzőnek a korrektúrázásban, szerkesztésben, hogy igényes magánkiadású e-könyvet készíthessen. Ilyet indított most Enkiadom.hu néven az eKönyv Magyarország is, a témában többéves tapasztalattal rendelkező Publio Kiadó Kft.-vel közösen.
Természetesen, akárcsak a zeneipar esetében, az e-könyv kiadásnál is komoly gondot okoz az illegális letöltés. Sok mű éppen azért nem jelenik meg elektronikus formában, mert a szerző vagy a kiadó a nem jogtiszta letöltésektől tartva elzárkózik a digitális kiadástól. Csordás Attila szerint azonban az eredmények nem igazolják a félelmeket. Az e-könyv esetében még közel sem olyan reménytelen a helyzet, mint a zeneiparban. – Bízunk benne, hogy az olvasók belátják, a könyvipar hosszú távon csak akkor fenntartható, ha az emberek vásárolnak is, és nem csak illegálisan töltenek le tartalmat.
Ezt a folyamatot erősíthetik az elektronikus könyvek piacán új szereplőként felbukkanó könyvtárak is. Mint azt Kovách Margittól, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) osztályvezetőjétől megtudtuk, intézményeikben a közeljövőben e-könyvek kölcsönzésére is lehetőség nyílik majd. – A rendszer még fejlesztés alatt áll. Az e-könyv megjelenése óta szándékunk, hogy az elektronikus formátumot is kölcsönözhetővé tegyük. A kiadók és a terjesztők tartanak valamelyest az elektronikus kölcsönzés lehetőségétől, holott a könyvtár megjelenése mindenképpen erősíti a jogtisztaságot, hiszen kínosan kell ügyelnünk rá, hogy kizárólag legális példányokat tegyünk elérhetővé – fogalmazott az osztályvezető.
Már most is több ezer, jórészt tudományos munka érhető el a FSZEK rendszerén keresztül, árulta el Kovách Margit. – A dokumentumok egy része, összesen körülbelül 4400 példány, katalógusból ingyenesen elérhető. Mintegy 250 helyben olvasható, előfizetett e-könyvünk is van, egy olyan elektronikus gyűjteményünk, amely közel 80 ezer külföldi tudományos munkát tartalmaz. Ez utóbbi távhasználattal is elérhető.
Tapasztalataik szerint a felsőoktatásban tanulók és oktatók használják előszeretettel a hatalmas adatbázist. A kölcsönzési rendszer bevezetésével, a sokszínű kínálatnak köszönhetően a felhasználók tábora jelentősen nőhet. – Fel kell készülni az átállásra – fogalmazott Kovách Margit –, hiszen a most felnövő generációk már egész másként használják majd a könyvtárakat. Nagyobb áttörést a folyóiratok esetében várunk. Az irányokat azonban az olvasói igények is meghatározzák.
