Butább lesz, aki e-könyvet olvas?

Egy tudományos vizsgálat szerint az elektronikus könyveken olvasott tartalmakra kevésbé emlékszünk.

Továbbra is alap a papír?

Fotó: Hegedűs Márta

E-könyv olvasók címmel évek óta írja szakmai körökben meghatározó blogját Farkas István, vagy ahogy az olvasói ismerik: Dworkyll. A tanulmány tanulságaival kapcsolatban a szerző lapunknak hangsúlyozta: érdemes lenne azért részletesen is megnézni, miből is sikerült levonni az abban megfogalmazott következtetéseket. Hiszen a szöveget elektronikusan olvasók között mindössze kettő volt tapasztalt Kindle felhasználó, és nem tudunk semmit a kísérlet körülményeiről, például azt sem, hogy amúgy milyen volt a csoportok felépítése a hagyományos olvasási képességek tekintetében.

Farkas szerint az is jogos felvetés egy ilyen kísérlet kapcsán, miért csak egyféle szöveget vizsgáltak. Hiszen az eltérő műfajú szövegeket másképpen olvassuk. Azt azonban ő is hangsúlyozza, nem kérdés, hogy az elektronikus olvasás lényegesen különbözik a papíralapútól. De hogy pontosan milyen téren és mennyiben, az megérne egy valódi tudományos kutatást, nagy mintával, sokféle szöveggel, jól ellenőrzött csoportképzéssel, ellenőrzött olvasási környezettel. Hozzátette: mint elkötelezett elektronikusolvasás-párti, az a tapasztalata és a meggyőződése, hogy vannak olyan olvasási profilok, amelyekben általában kellemesebb az elektronikus tartalomfogyasztás, igaz, nem feltétlenül mindenki számára.

Hazánkban mindenesetre töretlenül gyarapszik az e-könyv olvasók tábora. Mint lapunknak Csordás Attila, az eKönyv Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, az elektronikus könyvek forgalma dinamikusan növekedett az elmúlt években. – Igaz, egyelőre csak töredékét teszi ki a hagyományos könyvpiac forgalmának – 40 millió a közel 42 milliárdhoz képest –, ám míg ez utóbbi évek óta stagnál, e-könyvből közel háromszor annyi fogyott, mint 2012-ben.

Egyre többen olvasnak elektronikus formában

Fotó: Hegedűs Márta

Az elektronikus formátum új alapokra helyzete a könyvkiadást és -terjesztést is. Egy kész szöveg jellemzően két úton juthat el az e-könyv formátumig – mutatta be a folyamatot Csordás Attila. – Vannak egyrészt a kiadók elektronikus könyvei, amelyeket a nyomdában előkészített szövegből alakítanak e-dokumentummá. A másik, egyre erőteljesebb tendencia pedig a magánkiadás. A szerzők a legtöbb esetben egyénileg szerkesztett, vagy akár szerkesztetlen formában jelentetik meg munkáikat. De egyre népszerűbbek azok a weboldalak is, amelyek segítenek a szerzőnek a korrektúrázásban, szerkesztésben, hogy igényes magánkiadású e-könyvet készíthessen. Ilyet indított most Enkiadom.hu néven az eKönyv Magyarország is, a témában többéves tapasztalattal rendelkező Publio Kiadó Kft.-vel közösen.

Természetesen, akárcsak a zeneipar esetében, az e-könyv kiadásnál is komoly gondot okoz az illegális letöltés. Sok mű éppen azért nem jelenik meg elektronikus formában, mert a szerző vagy a kiadó a nem jogtiszta letöltésektől tartva elzárkózik a digitális kiadástól. Csordás Attila szerint azonban az eredmények nem igazolják a félelmeket. Az e-könyv esetében még közel sem olyan reménytelen a helyzet, mint a zeneiparban. – Bízunk benne, hogy az olvasók belátják, a könyvipar hosszú távon csak akkor fenntartható, ha az emberek vásárolnak is, és nem csak illegálisan töltenek le tartalmat.

Ezt a folyamatot erősíthetik az elektronikus könyvek piacán új szereplőként felbukkanó könyvtárak is. Mint azt Kovách Margittól, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) osztályvezetőjétől megtudtuk, intézményeikben a közeljövőben e-könyvek kölcsönzésére is lehetőség nyílik majd. – A rendszer még fejlesztés alatt áll. Az e-könyv megjelenése óta szándékunk, hogy az elektronikus formátumot is kölcsönözhetővé tegyük. A kiadók és a terjesztők tartanak valamelyest az elektronikus kölcsönzés lehetőségétől, holott a könyvtár megjelenése mindenképpen erősíti a jogtisztaságot, hiszen kínosan kell ügyelnünk rá, hogy kizárólag legális példányokat tegyünk elérhetővé – fogalmazott az osztályvezető.

Már most is több ezer, jórészt tudományos munka érhető el a FSZEK rendszerén keresztül, árulta el Kovách Margit. – A dokumentumok egy része, összesen körülbelül 4400 példány, katalógusból ingyenesen elérhető. Mintegy 250 helyben olvasható, előfizetett e-könyvünk is van, egy olyan elektronikus gyűjteményünk, amely közel 80 ezer külföldi tudományos munkát tartalmaz. Ez utóbbi távhasználattal is elérhető.

Tapasztalataik szerint a felsőoktatásban tanulók és oktatók használják előszeretettel a hatalmas adatbázist. A kölcsönzési rendszer bevezetésével, a sokszínű kínálatnak köszönhetően a felhasználók tábora jelentősen nőhet. – Fel kell készülni az átállásra – fogalmazott Kovách Margit –, hiszen a most felnövő generációk már egész másként használják majd a könyvtárakat. Nagyobb áttörést a folyóiratok esetében várunk. Az irányokat azonban az olvasói igények is meghatározzák.