Hivatalosan is megnyitotta évadát az operaház, amelynek főigazgatója, Ókovács Szilveszter egy Széchenyi-idézettel jellemezte az intézmény anyagi problémáit, miszerint „azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk”.
Az évadnyitó társulati ülésen összehasonlító táblázatokkal is bizonyították, bár a dalszínház költségvetési helyzete nemzetközi viszonylatban siralmasan alacsony, az ország egyetlen operaháza mégis helytáll mind előadás-, mind nézőszámban, mind pedig minőségben.
A társulat és a média elé tárt számok ijesztőek: a New York-i Metropolitan például 69 milliárd forintnak megfelelő összegből gazdálkodja ki évi 260 előadását, miközben az USA-ban 20 operaház üzemel; a párizsi Opera Garnier Bastille 52 milliárd forintnyi közpénzből állítja ki 370 előadását; a müncheni Bayerische Staatsoper pedig úgy költhet el 50 milliárd forintot, hogy közben Németországban 30 operaház virágzik.
Ehhez képest a budapesti dalszínház támogatása elenyésző, még úgy is, hogy az állam a múlt hónapban külön másfél milliárd forinttal támogatta az intézményt, hiszen az államtól kapott 8,7 milliárdból alig százezer forint (!) marad a bérköltségen felül, miközben évi 464 előadást mutatnak be.
Ókovács Szilveszter hangsúlyozta: éppen ezért nagyon fontos, hogy olyan produkciókat állítsanak színpadra, amelyek vonzzák a közönséget és jegybevételt jelentenek – például a 24 ezer bérlőjüket –, és emiatt is döntöttek úgy, hogy az előadásoknak a ma nyelvén a ma emberéhez kell szólniuk. Kiemelte azt is, hogy teljes odaadással és a legmagasabb szakmai színvonalon kell minden művésznek és a műszaknak teljesítenie.
A főigazgató ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy 2018-ra támogatásuk elérheti az első Fidesz-kormány által 12 évvel ezelőtt megemelt, 6,4 milliárd forintos támogatás összegének reálértékét.
Mindemellett arról az örömteli hírről is beszámolt, hogy első lépcsőben a társulat legtöbbet foglalkoztatott kara, a zenekar zenészei több juttatáshoz jutnak.
Második lépcsőként pedig a jövő évadban a balettkar és az énekkar fizetését szeretnék emelni. Arról is szó volt, hogy mostantól két évre előre terveznek, amely lehetővé teheti több külföldi énekes meghívását is.
Ókovács Szilveszter szólt az elkerülhetetlennek tűnő felújításokról, amelyekről hamarosan dönt a minisztérium, és amelyeket úgy terveznek ütemezni, hogy közben ne kelljen bezárni az Ybl-palotát.
A minisztérium nevében Horváth Endre, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kabinetfőnöke megígérte, hogy a kulturális kormányzat minden segítséget megad a felújításokhoz.
Halász Pétert megerősítették fő-zeneigazgatói megbízatásában, öt évre nevezték ki a posztra. Izgalmas és mozgalmas évadot ígért, sok nemzetközileg elismert külföldi és fiatal magyar karmester debütálásával az operaházban, valamint bejelentette, hogy Strausz Kálmán személyében egy karnagy áll a két énekkar élén.
Anger Ferenc, akit szintén öt évre kineveztek művészeti igazgatónak, többek között arról beszélt, hogy ha minden magyar csak egyszer jönne el az Operába, az is tíz évig tartana.
Kiemelte az ősbemutatóik fontosságát: Vivaldi, akinek Farnace című művét és Tallér Zsófia, akinek Leánder és Lenszirom című gyermekoperáját láthatjuk, a két korban legtávolabb eső szerző, akik ebben az évadban debütálnak az operaházban. Hangsúlyozta, hogy kiemelt fontosságot tulajdonítanak a magyar szerzők műveinek is. Solymosi Tamás balettigazgató elmondta: Nagy Iván balettművész, a társulat művészeti főtanácsadójának halála miatt új személyt kerestek erre a posztra, amelyet mostantól Maina Gielgud nemzetközi szaktekintély tölt be.
Kiosztották az intézmény díjait és bemutatták az új örökös tagokat: Lukács Gyöngyi aktív és Palcsó Sándor nyugdíjas magánénekeseket, valamint Szakály György Kossuth-díjas táncművészt, a Magyar Táncművészeti Főiskola rektorát, aki a Mesterművész címet is átvehette.
