Kétszáz népzenész regisztrált az I. Kárpát-medencei Népzenészek Találkozójára, ami azért is jelentős, mert ez a szakma ugyanúgy igényli a baráti kapcsolatokat, a tapasztalatcseréket, a feltöltődéssel járó együttlétet, ahogy bármelyik.
Egy orvosi konferencián is el tudom képzelni, milyen gyümölcsöző beszélgetések zajlanak a szünetekben, amikor a speciálisan egy-egy területtel foglalkozó kollégák – akik sokszor a kórházukban is egymaguk alkalmaznak mondjuk egy adott műtéti technikát – olyan beszélgetőtársra találnak, akivel végre egészen aprólékos szintig végigbeszélhetik a tapasztalataikat, ötleteiket és közösen kereshetnek választ a kérdéseikre. Nos, valami ilyesmit kell elképzelni a nap huszonnégy órájában folyamatosan szóló muzsikával: a mesterkurzusokra épülő pénteki zárt szakmai nap a szentendrei Pap-szigeten ugyanis nemcsak rendkívül jó hangulatban, de gyümölcsözően is telt.
– A hetvenes években – egyes kimutatások szerint – a fiatalság alig öt százaléka érdeklődött a népzene-néptánc iránt, ma ez az arány már húsz-harminc százalék – derült ki Andrásfalvy Bertalan széles körű történelmi ismeretekbe, a táncházmozgalom tudományos alapjairól szóló ágyazott előadásából. Ebben biztosan nagy szerepe van a médiának, elsősorban a Fölszállott a páva két lefutott szériájának, de azért hosszú idő után a közös kötetlen beszélgetésekben végre szóba került ennek a sikeres vetélkedőnek az előzménye is. Kevesen tudják ugyanis, de 2000-ben a Duna Televízió Fehér Anikó vezetésével már megrendezte ennek a kistestvérét, az első pentaton népzenei versenyt, ami azért is volt vízválasztó, mert ekkor történt meg első ízben, hogy nagynevű, idősebb muzsikusokat látványosan előztek meg az iskolapadból frissen kikerült vagy még éppen a zenei tanulmányaik közepén tartó fiatalok, jelezve, hogy a táncházmozgalom nemcsak terjed, de folyamatosan fejlődik is.
Azóta felnőtt még egy újabb generáció még alaposabb és szélesebb körű tudással, beindult a közép- és felsőfokú népzenei képzés, és ennek hatására sokkal közelebb kerültek egymáshoz a klasszikus és a népzenészek. Szó volt a táncházmozgalom múltjáról, ismét elhangzottak az ismert hőskori történetek, de a promóció és a menedzsment témaköréről is előadás szólt. Mégis a legtöbbet a mesterkurzusok nyújtották, ahol különböző területek muzsikájával, a helyes gyűjtési technikával és az adott vidék zenéjének specialitásaival foglalkoztak nagy múltú és kezdő zenészek közösen. Ez a közös munka a fiataloknak kétségkívül rendkívül inspiráló volt, arról nem beszélve, hogy kézzelfoghatóvá vált, a népzene a mai napig folyamatosan alakul a különböző hatásoknak köszönhetően, vagyis még mindig élő műfaj.
