Lőrinczy ismertette elképzeléseit az operettről

Egy bérlettel operába, operettbe, nemzetibe, a filharmonikusok koncertjére – Lőrinczy György ismertette pályázatát.

A Pentaton Koncert- és Művészügynökség igazgatója, az Európai Művészeti Menedzserek Szövetségének elnökségi tagja hétfői budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: miután az új vezetőnek rövid időn belül, már november 1-jén meg kell kezdenie a munkát, és Kerényi Miklós Gábor, az eddigi igazgató folytatná mellette művészeti vezetőként, továbbá a teljes menedzsment is támogatja, a jelenlegi irány továbbfejlesztését tervezi.

Kerényi Miklós Gábor arról beszélt, hogy megnövekedett az operettszínház előadásszáma, nézőszáma, dolgozói létszáma, és ennek az óriási színháznak a vezetése nagy terhet jelent egy művész-igazgatónak. Ugyanakkor az operettszínház az idén állami fenntartásba került, az operett műfaj hungarikum lett, és sikerült elismertetnie, hogy a nemzeti musicaljátszásra szükség van.

A leköszönő igazgató elmondta: itt az ideje annak, hogy 14 év után dinamikusabb gondolkodásra váltsanak. Arról is beszélt, hogy ő maga megosztó, a céljait határozottan elérni akaró személyiség, és az operettszínház fejlődése szempontjából az a jó, hogyha egy integráló személyiség lesz az igazgató.

Mint mondta, a fősodor változatlan maradna, ugyanakkor a bel- és külföldi kapcsolatok rendszerében, a marketing-, a menedzsermunkában, a logisztikai tevékenységben előrelépés lenne, ha egy dinamikus menedzser-producer igazgatója lenne a színháznak. Kerényi Miklós Gábor elmondta: művészeti vezetőként folytatja az eddigi irányt. A sajtótájékoztatón elhangzott: újra rendezne Béres Attila, és keresni fogják a közös munka lehetőségét többek között Kovalik Balázs, Vidnyánszky Attila és Mohácsi János rendezővel.

Lőrinczy György az igazgatóként esetleg rá váró feladatok között a már előkészített évad lebonyolításáról és a Csárdáskirálynő születése 100. évfordulójának alkalmából egy kül- és belföldi turné tervéről szólt. Saját elképzelései között beszélt azokról az együttműködésekről, amelyeket a következő évadban indítana: a Thália Színházzal, a Zeneakadémiával, a Budapesti Tavaszi Fesztivállal, valamint vidéki és határon túli magyar társulatokkal is terveznek közös produkciókat.

Elmondta, hogy a minisztériumhoz tartozó intézményekkel – a Magyar Állami Operaházzal, a Nemzeti Színházzal és a Nemzeti Filharmonikusokkal – közös bérlet létrehozását kezdeményezné. Tervei között szerepel egy színházi stratégiai tanács felállítása, amelybe a színház vezetői, vezető művészei és érdekvédelmi szervezetei mellett olyan művészeket, producereket hívna meg, akik segíthetik az operettszínház fejlődését.

A testület tagja lenne Béres Attila rendező, Kesselyák Gergely karmester, Török Zoltán soproni menedzser, Herczeg Tamás, a Szegedi Szabadtéri Játékok ügyvezető igazgatója és a szabadkai születésű, Grammy-díjas zeneszerző, Lévay Szilveszter.

Makláry László, aki Lőrinczy György igazgatásával tovább folytatná fő-zeneigazgatói munkáját, a közalkalmazotti bérek rendezésének szükségességéről beszélt. Mint mondta, az operettszínházi bérek elmaradnak a többi nemzeti intézményétől és a pedagógusok béremelése nyomán a tanárokétól is.

A Budapesti Operettszínház vezetésére hárman nyújtottak be pályázatot. A teátrum igazgatói posztjára Lőrinczy György művészeti menedzser mellett Bozsó József színész, rendező, kulturális menedzser és Tokody Ilona operaénekes pályázott.

A szakmai bizottság a pályázókat szeptember 9-én hallgatja meg.