Ma temetik Burgenland jótevőjét, Esterházy Melindát

Ma helyezik örök nyugovóra Galántai Esterházy Melinda hercegnét, született Ottrubay Melindát Kismartonban.

Ottrubay Melinda 1920. május 24-én született dr. Ottrubay Dezső törvényszéki elnök és felesége, Rózsa gyermekeként Budapesten. Édesanyja nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy Melinda lánya elegáns megjelenésű ifjú hölggyé váljon – olvasható a családi alapítvány honlapján található életrajzban. – Amikor úgy vélte, hogy a törékeny kislány úgy nyolcéves kora körül kezd túlságosan kikerekedni, beíratta ritmikusmozgás-tanfolyamra. Itt derült ki, hogy Melinda különlegesen tehetséges, és érdemes komolyan foglalkoznia a táncművészettel. Barda Rezső, a Császári és Királyi Operaház első szólótáncosa vette fel tánc akadémiájára a kislányt.

Melinda óriási kitartással és szenvedéllyel tökéletesítette tudását, melynek révén az európai balett színpadok ünnepelt csillaga lett. Bécs, München Bayreuth operaházaiba lépett fel a Magyar Királyi Operaház balett társulatának szólistájaként. Szabadidejében is a tánc foglalkoztatta igazán, ennek köszönhetően jelent meg 1939-ben a Ritmus és tánc című könyve.

Ebben az évben játszotta el a Magyar feltámadás című film főszerepét, majd a Pénz áll a házhoz című mozifilmben is szerepelt. A mindennapos kemény tréningek, táncpróbák nem csak a színpadon tették magabiztossá, hanem szellemi, erkölcsi tartást is adtak a fiatal művésznőnek. Ebben az időben egyetlen szenvedélye a tánc volt, minden energiáját, vágyát a színpadon élte ki.

Színházba, koncertekre, előkelő estélyekre azonban szívesen elment családjával. Így történt akkor is, amikor Augusta főhercegnő adott fényes estélyt a Budai Várban, ahol az ünnepelt balerina, Ottrubay Melinda hivatalosan is megismerkedett V. Esterházy Pál herceggel, Európa egyik leggazdagabb főrendjével.

A visszahúzódó férfi és a táncművészetnek élő fiatal nő kapcsolata sokáig csak barátságnak tűnt. Az orosz megszállás közeledtével, 1944-ben Esterházy Pál herceg felajánlotta az Ottrubay családnak a bBudai Várban található palotája alatt kialakított óvóhelyek viszonylagos biztonságát. Az ostrom hetei után, 1945-ben tértek vissza Ottrubayék saját otthonukba.

Néhány hónap múlva ismét megnyitotta kapuját az Operaház. Ottrubay Melinda a prima ballerina assolutaként térhetett vissza a közönség elé. Esterházy Pál csodálatos virágcsokorral köszöntötte fellépése után, majd megkérte a kezét. 1946 februárjában jegyezték el egymást és még az év augusztusában házasságot kötöttek. Melinda ekkor örökre lemondott a táncosnői karrieréről.

Az ifjú pár boldogsága nem tartott sokáig, mivel a herceget 1948-ban koholt vádakkal letartóztatták a kommunista hatóságok. Mindszenthy bíborossal közös perben „valutaüzérkedés” miatt tizenöt év börtönbüntetéssel és teljes vagyonelkobzással sújtották. Ausztriai birtokait az orosz megszálló csapatok fosztották ki, tették tönkre.  Felesége eleinte havonta egyszer látogathatta meg, később évekig azt sem tudta, él-e még a férje. Az Operaházba nem vehették vissza, ezért gép- és gyorsírást tanult, de sehol sem alkalmazták a hercegnét.  Egészségi állapota annyira tönkre ment, hogy 1951-ben kórházi kezelésre szorult, és csak két év múlva hagyhatta el a klinikát.

Melinda és Pál 1956-ban találkozhattak újra őrök nélkül. Néhány napon belül sikerült elhagyniuk az országot, és először Bécsben, majd Svájcban telepedtek le. Innen irányították a család burgenlandi birtokainak ügyeit is.

Amikor V. Esterházy Pált 1989 májusában magához szólította a Teremtő, Melinda hercegné férje szelleméhez hűen gondozta a gondjaira bízott családi vagyont. Ehhez mintegy 21 kastély, 60 gazdaság, 414 falu, 350 ezer hektárnyi erdőterület tartozott, valamint a Fertő tó jelentős része. A hercegné megtehette volna, hogy eladja, felaprózza a mesebeli örökséget, ám ehelyett megállapodott  a tartományi kormánnyal, melynek értelmében a várak és kastélyok Esterházy-tulajdonban maradtak ugyan, de jelképes díj ellenében a tartomány kulturális célokra használhatta azokat.

Tevékenységének fontos részeként több alapítványt is létre hozott a hercegi család évszázadok alatt felhalmozott, felmérhetetlen értékű kulturális javainak  megmentése érdekében, hogy minden megőrződjön  a későbbi generációk számára is.

Ezt a célt szolgálják többek közt a Fraknó várában és a kismartoni kastélyban létrehozott nyilvános gyűjtemények is.

Sok energiát fektetett az orosz megszállók által 1945-ben elhurcolt kulturális értékek, könyvtárak, műalkotások visszaszerzésére is. Különös örömet jelentett Melinda hercegné számára a Bibliotheca Esterházyana családi könyvtár 334 értékes kötetének hazatérte is 2003-ban – tíz évvel később már csaknem 1000 kötet került vissza két moszkvai könyvtárból Kismartonba.

A 2003-as esztendő más okból is kiemelkedően fontos volt, hiszen ötvenhatos menekülésük óta ebben az évben lépte át újra Magyarország határát. Ettől kezdve minden évben haza tért. Utolsó budapesti útjára 2007-ben került sor, az Iparművészeti Múzeumban megrendezett  Esterházy-kincsek – Öt évszázad műalkotásai a herceg Esterházyak kincstárából  című kiállítás kapcsán.

A hercegné számos jó ügyet támogatott a kultúrán túl is. Segítette a burgenlandi tűzoltóságot, óvodákat, és idősek otthonait, különféle egyesületeket, a gyermek és ifjúsági nevelés segítését is szívügyének tekintette. A zenei hagyományok ápolása is fontos volt számára. Karitatív tevékenységeiért számos egyházi és világi elismerést és kitüntetést kapott.

Nagyon ritkán adott interjút. A bécsi Format című hetilap újságírónőjét egy alkalommal mégiscsak fogadta. Az ő beszámolójából tudható, hogy Európa egyik leggazdagabb asszonya – akkoriban 1,5 milliárd euróra becsülték vagyonát – milyen egyszerű körülmények között élt. Még autója sem volt, annak idején férje kívánságára nem tanult meg vezetni. Kisebb utakra taxival közlekedett, de, amíg egészsége engedte, a villamosra is felszállt.

Melinda hercegné 2002-ben úgy döntött, hogy visszavonul a nyilvánosság elől. „Nyolcvankét évesen már el lehet búcsúzni a közélettől!” – mondta. Kismartonban, családja körében hunyta le örökre a szemét augusztus 28-án, életének 96. esztendejében.

A pénteki gyászmisét Michael Haydn c-moll Requiemje, I. Esterházy Pál herceg (1635–1713) kantátagyűjteményének, a Harmonia Caelestisnek, a magyar barokk zenetörténet első jelentős művének részletei kísérik. A gyászszertartás ma 13 órakor kezdődik a kismartoni Szent Márton-dómban.

A temetési szertartást szűk családi körben dr. Paul Iby nyugalmazott püspök vezeti a kismartoni családi kriptában.

A kismartoni Ferences Templom és Kolostorban található Esterházy-családi kriptát 1705-ben I. Esterházy Pál herceg, a Harmonia Caelestis szerzője, alapította, aki saját maga is itt lelt végső nyugalmat. Esterházy Melinda hercegné 1989-ben restauráltatta a családi kriptát, végakarata szerint őt is ezen a történelmi helyen helyezik örök nyugalomra. A szertartás az Esterházy Alapítvány internetes oldalán élőben követhető.

Esterházy Melinda hercegné lelki üdvéért 2014. szeptember 22-én, este negyed hétkor a budapesti Szent István-bazilikában Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát mutat be engesztelő szentmisét.