Félelemre azonban nincs ok: a kvartett, amelyben a rendkívüli tehetségű Szabó Dániel zongorázik, eredeti, elmélyült, magasrendű dzsesszt formál mindenből. Igazolva a tételt, hogy a dzsesszben nem a választott anyag, hanem az abból megszülető zene a lényeg.Míg a Borbély Műhely időnként lépi át a kötött játék határait, a Grencsó Open Collective a (majdnem teljesen) szabad zenélés híve, e tekintetben Szabados György örökségének folytatója. A kreatív, megalkuvásmentes irányultságáról ismert Grencsó István szaxofonos a fiatal Pozsár Máté zongorista és Miklós Szilveszter ütőhangszeres személyében új partnerekre talált, s a régi társ, Benkő Róbert bőgőssel kiegészült kvartettjével ígéretes alkotói korszakba lépett.
Síkvidék című lemeze nincs híján a szokásos iróniának és játékosságnak (Cukormentes, Indián a Hortobágyon), a hangvétel azonban mindvégig komoly, esetenként drámai. Jóllehet kiinduló- és zárópontja mindig egy világosan artikulált téma, ez a zene nem a dzsessz bevett nyelvezetén szólal meg: fő rendezőelve a spontaneitás, amely a rögzített hangnemektől való elrugaszkodásban, az energiaimpulzusok szabad áramlásában és a muzsikusok közötti interakcióban nyilvánul meg.
Befogadása ennek megfelelő nyitottságot és figyelmet igényel. Megéri az erőfeszítés: öntörvényű zenei világgal szembesülhet a hallgató.
