„Intim kiállítást rendeztünk, amelyben a kiállított tárgyakhoz közel kell lépni és el kell gondolkozni rajtuk. Igyekeztünk keveset »beszélni«, de olyat mondani, ami elgondolkodtat” – hangsúlyozta Estók János, a múzeum főigazgatója a tárlat pénteki megnyitóján.
Megjegyezte: egyértelmű volt a múzeum számára, hogy a Herman Ottó-emlékévhez egy, a pásztoréletet bemutató kiállítással fognak kapcsolódni, hiszen 1907-ben Herman Ottó hasonló témájú, az ősfoglalkozásokat bemutató kiállításával nyílt meg a Mezőgazdasági Múzeum a városligeti épületben.
„Herman Ottó munkásságáról az emlékév során sokan, sokféleképpen emlékeztek meg, mi arról az oldalról kívántuk megközelíteni a polihisztor munkásságát, amely minket igazán érint” – tette hozzá.
A február 20-ig látható kiállítás több ponton is reflektál a tudós által rendezett bemutatóra, amely Herman Ottó személyes gyűjtéseinek eredményeit a pásztorélet tárgyain és különböző képzőművészeti alkotásokon keresztül tárta a látogatók elé.
A most megnyíló kiállításon új kontextusba és mai látványvilágba helyezve a polihisztor gyűjtésének számos féltett kincse is bemutatásra kerül.
Az érdeklődők valós képet kaphatnak a pásztorok – juhászok, gulyások, csikósok, kanászok – mindennapi tevékenységéről, életviteléről és gondolkodásmódjáról is. Meg lehet tekinteni hagyományos eszköztárukat, viseletüket, de még nyelvjárásukat, jellegzetes szavaikat, kifejezéseiket is bemutatják.
A korabeli tárgyak, dokumentumok, makettek és modellek sorát Kunkovács László fotóművész hortobágyi felvételei, pásztorportréi és a jelenkor pásztorvilágának életképei egészítik ki.
A gyerekeket mesesarok és beépített interaktív elemek várják, amelyek népmesehősök, szólások, tapintható tárgyak és játékok segítségével teszik élményszerűvé a múzeumlátogatást. Meg lehet szólaltatni az állatok nyakába kötött csengőket, pergőket és kolompokat, míg a legkisebbek korhű viseletekbe bújva tapasztalhatják meg, milyen érzés egy csikós, juhász vagy kiskondás szerepét magukra ölteni.
