Változatok a Gellért-hegyre, illetve helyett: az elhordott hegy helyén álljon a Föld legnagyobb épülete, egy 1000 méter magas piramis, illetve egy gigantikus méretű nekropolisz, de legalább álljon a hegyen egy 100 méteres, Hungária istennőt formázó világítótorony.
A Pesti Vigadóval is voltak tervek. „Természetesen” a lerombolása lett volna az első lépés, hogy a helyén egy 240 méter magas szocreál stílusú felhőkarcoló törjön az ég felé, amelynek szélessége a Lánchídtól az Erzsébet-hídig terjedt volna.
De a Duna-parti összképről sem feledkeztek el: a budai oldalon − a politikai okokból ledózerolt királyi várpalota helyén – a felhőkarcoló 150 méter magas tükörképét tervezték, tetején aranyozott Lenin-szobor mutathatta volna a támadási irányt Ausztria irányába.
Kevésbé ismert: Budapest ma akár Európa muszlim központja is lehetne, ha albán és perzsa pénzből befejezik azt a templomot a Rózsadomb tövében, amelyet a kontinens legnagyobb dzsámijának szántak, és amelynek befejezését meghiúsította a világháború.
S valószínűleg a városlakók közül is kevesen tudják, hogy még ma is látható a „szittya fergeteg" szellemisége jegyében kivitelezett budapesti Koppány-torony, amelyet később az ÁVH megfigyelőállomásnak használt.
Mindez csak néhány példa a várostörténeti sétákat szervező Bupap rendhagyó autóbuszos túrájának témáiból, amelyet Meg nem épült Budapest címmel vasárnap délután kettőre hirdettek meg.
A túra 150 év történetét fogja át. Az érdeklődőket a program összeállítója, Jamrik Levente antropológus, történész, a Falanszter blog és az Urbface kultúrtörténeti adatbázis szerzője kalauzolja el a budapesti fantaszták és városvíziók világába.
Jegyet az Írók Boltjában lehet kapni, a túráról további információk pedig itt olvashatók.
