Tárkány Művek: így érdemes a népdalokhoz közelíteni

Nagyon szerethető lemez a Tárkány Művek új albuma! Ezt szerda este a Müpában is megtapasztalhatjuk.

Szinte minden szempontból jelentős áttörés a Tárkány Művek új lemeze, a Dresch Mihállyal közösen készített Őszi vázlatok. Bár Tárkány-Kovács Bálint zenekarának korábbi albumai sem voltak rosszak, ezzel a koncertfelvételekből álló, minden ízében élő válogatással önmagukat is felülmúlják, s az is látszik, hogy Dresch Mihály mindenkire rendkívül inspirálóan hat.

Mondhatnánk azt, hogy etnodzsessz, vagy azt a semmitmondó és elcsépelt gyűjtőfogalmat is, hogy világzene, de igazából semmiféle műfaji besorolást nem tűr meg magán ez a muzsika. Helyette szabadon szárnyal, tele kreatív improvizációkkal, olyannal, amelynek gyökere éppen úgy lehet a dzsessz, mint a hangszeres népzenei játék.

Valahogy sikerült ösztönösen megérezni a közös nevezőt a két, látszólag nagyon távol álló stílus között, így a legkevésbé sem erőltetett az az egyveleg, amely a dzsesszen és a magyar népzenén túl számos egyéb zenei hatást hordoz magán. Ez pedig már önmagában is üdítő élmény a magyar „világzenei” kínálatban, a Tárkány Művek azonban ezen felül még értékelhető saját zenei ötletekkel is dúsítják a számokat.Tárkány-Kovács Bálinték titka nem más, mint hogy népzenészként is magasan képzettek, az autentikus játékmód minden csínját-bínját ismerik, ugyanakkor kreatívak és más műfajokban is otthonosan mozognak.

Nagyon igaz ez Paár Juliannára, aki énekesként a zenekar fűszeres karakterét jelenti: tudatosan nem népdalénekesként fordul a dalokhoz, hiszen azok nem is torokhangra készült autentikus népdalok, de ennek a technikának az ízét tökéletesen megidézi, és mindig csak annyira, amennyire éppen kell.

Valahogy úgy kellene a feldolgozott, vagy csak ihletként felhasznált népdalokhoz közelíteni, ahogy ő teszi, például az egészen különleges hangulatú Coltrane-számban, a Lonnie’s Lamentben, amelyet az anyagyilkos Barna Jani balladájának szövegével vegyítettek.

A hangszerjáték virtuóz, de nem öncélúan, sosincs az az érzése az embernek, hogy pusztán villogásból peregnének a futamok. Itt minden egyes hangnak értelme és jelentése van. Tudatos és tervezett, mégis szabad és természetes melódiák sora.

Az Őszi vázlatok a korábbiaknál talán melankolikusabb, befelé forduló album, elmélyült szövegekkel, kifejező dallamokkal, szívbe markoló hangulattal. Kétségkívül van szerepe ebben Dresch Mihálynak is, aki ismeri az ő játékstílusát, pontosan érzi erőteljes jelenlétének hatását.

Dresch Mihállyal lép fel szerda este nyolc órakor a Tárkány Művek – Tárkány-Kovács Bálint, Kováts Gergő, Paár Julianna, Papp Endre és Bognár András – a Művészetek Palotája Fesztiválszínházában. A Junior Prima díjas népszerű zenekar harmadik nagylemezére, amely az Őszi vázlatok címet kapta, még a legnagyobb világzenei szaklap, a Songlines is felfigyelt. Már első albumuk, az Arcomba az arcod vésted is felkeltette az újság érdeklődését, de második albumuk, a Címesincs is sok rajongót szerzett az együttesnek.A Tárkány Művek zenei világa a népzenéből, a dzsesszből, a popzenéből és a két világháború közötti sanzonok dallamaiból is sokat merít, ugyanakkor hangszerelése és a népi hangszerek használatának egyedi módja is különleges. Talán ezért sem véletlen, hogy a cimbalmos Tárkány-Kovács Bálint zenekara 2012-ben elnyerte a Jazzy Dalverseny Legjobb hangszerelés díját.

A ma esti programban mindhárom album megjelenik majd néhány szám erejéig. Egyszerre összegeznek és mutatnak irányt, felelevenítik a múltat, elénk tárják a jelent, és előrevetítik a jövő csapásvonalait, ugyanakkor betekintést nyerhetünk abba a műhelymunkába is, amelyet Dresch Mihállyal kezdtek el, és amely egészen különleges távlatokat nyitott a zenekar zenei világában.