A bécsi kapu keletre nyílik

Tizedszer rendezték meg a Viennafair kortárs képzőművészeti kiállítást és vásárt.

P. Szabó Ernő (Bécs)
2014. 10. 07. 14:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyarország volt a díszvendége a bécsi designhétnek, de a főszereplők közé tartoztak a magyar galériák a hét végén megrendezett Viennafair The New Contemporary elnevezésű kortárs művészeti vásáron is, amely az idén ünnepelte létrehozásának tizedik évfordulóját. Igazi sikertörténet, az pedig, hogy néhány éve új, orosz tulajdonosa van a vásárnak, csak még inkább azzá teszi. Így még hangsúlyosabban érvényesül az a koncepció, hogy a vásár közvetítsen kelet és nyugat között.

Igaz, ehhez a hét végén sorra kerülő budapesti Art Market szervezőinek is lesz néhány szava, hiszen hasonló gondolat mentén haladnak, és a galériások közül jó néhányan itt is, ott is bemutatkoznak. Hogy a bécsi közönség miként reagált a szervezők szándékaira, azt jól jelzi, hogy a hét végén az áramló tömeg java része nem állt meg a Prater óriáskerekének árnyékában, hanem folytatta útját a Viennafair felé, és szombaton délután voltak olyan standok, ahol egy tűt is nehezen lehetett volna leejteni.

Volt ilyen a magyar galériák standjai között is, amihez persze az is hozzájárult, hogy Bagyó Anna művészeti menedzser szervezésében számos magyar érdeklődő érkezett csoportosan is a vásárra, és a galériák ebben az időben tartották szakmai bemutatóikat, fogadásaikat. Ennyi magyar galéria talán még sohasem mutatkozott be a bécsi vásáron. Kiállított az acb, a Kisterem, az Inda, a Deák Erika, a Molnár Ani, a Trapéz Galéria és természetesen az idén is jelen volt a Viennafairen a Knoll Galéria, amelynek Bécsben és Budapesten is működik kiállítóterme.

Ez a számszerűleg erős jelenlét egyébként mintha csak azt érzékeltetné, hogy a kortárs magyar művészettel foglalkozó galériák és a kulturális kormányzat szándékai egyre inkább egybeesnének: Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis vasárnap délben a 61. Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlat megnyitóján éppen arról beszélt, hogy rendkívül fontos a kortárs magyar művészet nemzetközi jelenlétének erősítése, amelyhez a kormány a jövőben jelentős támogatást kíván nyújtani.

A közös szándék megvalósításához választott stratégiák természetesen igencsak különböznek. Az Acb például Várnai Gyula egyéni bemutatóját rendezte meg a szocialista évtizedek képi világát idéző objektekből, installációkból, míg a Kisterem a kortárs magyar művészet klasszikusai, Erdély Miklós és Keserű Ilona műveit fiatal tehetségek, Kokesch Ádám, Kaszás Tamás és Vécsei Júlia alkotásainak a társaságában mutatta be, az Inda pedig a galéria állandó művésze, a Bécsben élő bolgár Kamen Stoyanov munkáit állította ki.

A legtöbb résztvevő, a házigazda Ausztriát követően az idén is Németországból érkezett, nyolc galéria képviselte Oroszországot, hét kiállító, öt galéria és két non profit intézmény pedig Romániát. Bemutatkozásukat az OMV támogatta, a Dialógus: új energiák című program keretében, a Yarat nevű, kortárs művészetet támogató intézmény pedig Azerbajdzsán kortárs művészetének bemutatását szponzorálta.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.