A világ egyik legrangosabb filmfesztiváljává nőtte ki magát az idén 19. alkalommal megrendezésre kerülő Puszani Nemzetközi Filmfesztivál, ahol nemcsak a filmek szeretetéről és hozzáértésről bizonyosodhat meg az ember, de azt is örömmel konstatálhatja, hogy a dél-koreaiak közel sem csak az ázsiai mozgóképgyártásra fókuszálnak.
A napokban a középpontba nem mellesleg hazánk került, az egyik kiemelt vendégként meghívott Tarr Bélát pedig igazi sztárként fogadták a filmszerető országban. Tarr nem először jár Dél-Koreában, idén viszont őt kérték fel az Ázsiai Filmakadémia néven futó oktatási program dékánjának. Tarr, aki mesterkurzust is tartott a filmfesztiválon, olyan neves elődök nyomába ért ezzel, mint Abbasz Kiarosztami, Kuroszava Kijosi és Mohsen Makhmalbaf.
Az Ázsiai Filmakadémia egy fiatal ázsiai rendezőknek szervezett tehetséggondozó inkubátorprogram, amely idén 10. alkalommal kerül megrendezésre, és Krzysztof Zanussi után a magyar rendező mindössze a második, aki nem európaiként kapott felkérést a vezetésére.
„Próbálom segíteni a fiatal kollégákat, hogy fejlesszék magukat és rátaláljanak egyéni filmnyelvükre, amellyel sajátos módon lehetnek képesek kifejezni önmagukat, megosztani érzéseiket, dühüket és fantáziájukat. Friss, új és forradalmi filmeket várok majd tőlük” – fogalmazott Tarr köszöntőlevelében.
A legrangosabb koreai filmszakmai lapban, a Cine 21-ben a magyar rendező mesterkurzusáról egy teljes oldalon számoltak be, és Tarrt úgy határozták meg, mint aki hosszú beállításaiban teret és időt talált. A mesterkurzuson a rendező azt mondta, elvesztette a fényt az éjszakában, ezért nem készít több filmet. Tarr neve még a távol-keleti kritikusok számára is ismerősen cseng, bár egy indiai kolléga megjegyezte, hogy hazájában nála nagyobb becsben tartják Jancsó Miklóst és Szabó Istvánt.
A világ másik végén ráadásul nemcsak a múlttal, de a jelennel is összekötik a hazai filmgyártást. A Cine 21-ben nem Tarr volt ugyanis az egyetlen magyar említés: Mundruczó Kornél Fehér Isten című filmje például egyenesen a címlapfotóról köszönt vissza, és terjedelmes kritika jelent meg a cannes-i díjazott, és idei Oscar-nevezett alkotásról. A Mundruczó filmje iránti fokozott koreai figyelmet támasztja az is alá, hogy a svéd Roy Andersson friss Arany Oroszlán-díjas alkotása, az A Pigeon Sat on a Branch Reflecting on Existence mellett mindössze a Fehér Isten vetítésére fogyott el már egy nappal korábban valamennyi jegy.
Ez pedig nem kis szó egy olyan fesztiválon, ahol tíz nap alatt 79 ország 314 filmjét mutatják be, és a programban az elmúlt hónapok valamennyi fontos fesztiváldíjasát levetítik.
