A pálosok múltja tárul fel

Látványos kiállítás az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrendről: a pálosok emlékei Pécsett.

Grund
2014. 10. 13. 14:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Pálos Rend közös rendezésében létrejövő, szombattól négy hónapon át látogatható tárlat kreatív megoldásokat alkalmazva, az elmúlt évtizedek tudományos kutatásainak eredményeit felhasználva idézi fel a pálosoknak a közoktatásból és a közgondolkodásból mára szinte teljesen eltűnt történetének néhány elemét – írta a Janus Pannonius Múzeum a tájékoztató anyagában.

A rend nyolcvan évvel ezelőtti visszatelepüléséhez, huszonöt évvel ezelőtti újraindulásához és a Ferenc pápa által meghirdetett, a keresztény szerzetességet középpontba állító megszentelt élet évéhez kapcsolódó Pálosaink, a fehér barátok című kiállításon a pálosok tulajdonában lévő tárgyakon kívül hazai közgyűjteményekben őrzött, hozzájuk köthető eredeti dokumentumokat és a rend jelenlegi központjából, a lengyelországi Czestochowából Pécsre érkező festményeket és egyéb érdekességeket mutatnak be a nagyközönségnek.

A kiállított tárgyak között lesz a Festetics-kódex, amelyet a pálos szerzetesek a 15. század végén, a nagyvázsonyi kolostorukban készítettek Kinizsi Pál feleségének, Magyar Benignának, és egyebek mellett egy napjaink pasztorációjának szolgálatába állított, zarándokutak sokaságánál használt motorkerékpár is.

A tárlat nem az események időrendje szerint vezeti az érdeklődőket, hanem nagy témákat állít a középpontba. Legfontosabb célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a tatárjárás után Esztergomi Boldog Özséb által megszervezett rendnek a magyarság kultúráját, szellemi, lelki életét meghatározó tevékenységére.

A szellemiségét máig átható remeteséggel kapcsolatban a „névadónak”, Remete Szent Pálnak az alakját a pálosok egykori központjának, Budaszentlőrincnek a bemutatásán keresztül jelenítik meg, és felidézik a kultuszt, amely Remete Szent Pál egykor ott őrzött test- és fejereklyéje nyomán kialakult.

A kiállítás anyagában megjelenik a 18. század második felének „virágzó korszaka”, amikor a rend a szellemisége, iskolái, valamint Ányos Pál, Kreskay Imre, Virág Benedek, Verseghy Ferenc pálos költők, és más szerzetesek révén jelentősen hozzájárult a szellemi élet felpezsdítéséhez.

A szervezők nagy teret szentelnek a pálosok középkori és kora újkori kisugárzása legfontosabb eredményének, a lengyel és a horvát megtelepedésnek, és a rendi hagyományoknak a rend 1786-os feloszlatását követő, a lengyeleknek köszönhető fenntartásának.

A tárlaton hangsúlyos elemként jelennek meg a pálosok magyarországi, pécsi központjával és a Budapesten, a Gellért-hegy oldalában működő Sziklatemplom történetéhez köthető információk.

A szervezők megemlékeznek a kommunizmus idején meghurcolt pálos atyákról, köztük az 1951-ben kivégzett Vezér Ferencről, akit exhumálását követően 2012-ben méltó módon temettek el a rend alföldi kolostorában, Pálosszentkúton.

A kiállításhoz különböző kísérőprogramok, múzeumpedagógiai foglalkozások, tárlatvezetések, zenés-irodalmi séta, valamint ismeretterjesztő előadások kapcsolódnak.

Zárásként jövő év február 8-án egynapos rendtörténeti tudományos konferenciára kerül sor a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.