„A múzeum több éve zajló gyarapodásának történelmi pillanata ez – fogalmazott Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a pénteki megnyitón. – A visszatért műkincseket végre a nagyközönség is megismerheti, ám ahhoz hogy a tárgyak a mai ember számára is megszólaljanak, komoly muzeológusi és történészi munkára van szükség. Hiszen a Herzog-gyűjtemény most hazakerült darabjai egyszerre mesélnek az eredetükről és a műgyűjtés történetéről.”
„Az itt kiállított ötvösremekekben megállt az idő, de most életre kelnek, és magukkal hozzák hajdani tulajdonosaik életét, megvillantva sorsukat, tragédiájukat, szenvedéseiket – mondta Szőcs Géza megnyitóbeszédében. – Azzal, hogy ezek a tárgyak hosszas lappangás után visszakapcsolódnak a nemzet érzelmi és szellemi vérkeringésébe, nemcsak művészettörténetileg hasznos tárgyakkal és ismeretekkel gazdagodik az ország, hanem a nemzettudatot és -emlékezetet is gyarapítják. Ezért döntött úgy a kormány, hogy megszerzi ezeket a műkincseket.”
Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Levéltár igazgatója a megnyitón elmondta, Herzog kollekciója tudatos gyűjtés eredménye volt, amelyben egyszerre volt jelen a művészeti minőség, az anyagi érték és az a szaktudás, amelyet tanácsadói, a korszak legjobb szakemberei biztosítottak számára.
Herzog Mór Lipót műgyűjteménye a 20. század első felének egyik legjelentősebb hazai magángyűjteménye volt. Fénykorában mintegy 2500 darabból állt, köztük El Greco, Renoir, Cézanne remekműveivel. A gyűjtemény további súlypontjait a kerámiák, a textíliák, a szobrok, illetve az ötvösművek gyűjteményei képezték. Herzog Mór 1934-ben bekövetkezett halálakor a műkincseket előbb özvegye örökölte, majd három gyermeke között osztották szét, a második világháború végére azonban a gyűjtemény szinte teljesen szétszóródott. A most kiállított kincsek hosszú lappangás után, 2011-ben, New Yorkban kerültek árverésre.
Mint ismert, Herzog Mór örökösei 1999-ben pert indítottak a magyar állam ellen a gyűjteményhez tartozó tizenkét festmény visszaszolgáltatásáért, ám a fellebbviteli bíróság 2008-ban elutasította követelésüket. Strasbourg-i jogorvoslat helyett 2010-ben Washingtonban kezdtek újabb pert, ezúttal negyvennégy műtárgyért, mintegy százmillió dollár perértékben. A magyar állam akkori álláspontja szerint az amerikai bíróság nem illetékes, hiszen egy 1973-as amerikai–magyar vagyonjogi egyezmény során a keresetlevélben megjelölt igényt már rendezte a Magyar Népköztársaság. Végül 2013-ban a magyar kormány elvi határozatot hozott a magyar múzeumokban letétbe helyezett műkincsek tulajdonosaiknak való visszaszolgáltatására.
A most hazakerült, korábban elveszettnek hitt kincsek 2011-ben a Christie’s aukciósház átverésén tűntek fel. Az egykor 72 darabból álló gyűjtemény közel harmadát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő megvásárolta és a Magyar Nemzeti Múzeum őrzésébe adta.
A Kiss Erika kurátor által rendezett tárlat 32 tárgya között döntő többségben vannak a világi ezüstmunkák, amelyek az erdélyi ötvösművészek munkáját dicsérik. Elsősorban a dél-erdélyi szász városok mestereinek jegyei találhatók az emlékeken. Az egykori Herzog-kollekció talán legismertebb darabja az a különleges serleg, amelynek pohárrésze nautiluszvázból készült. Ez igazi ritkaság, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének hiánypótló darabja. Az ezüstművek mellett ékszerek, így egy forgó, több zománcdíszes függő és öv, valamint két mellboglár is a gyűjteményhez tartozik.
