Hatékony és átlátható örökségvédelmet ígér a kormány

Már ősszel a parlament elé kerül a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosításáról szóló javaslat.

Ezentúl a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ látja el azokat a feladatokat, melyek korábban a Nemzeti Örökségvédelmi Központ, illetve a Nemzeti Múzeum hatáskörébe tartoztak – szögezte le L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a témában szervezett szerdai szakmai fórumon. A Miniszterelnökség még idén kész törvényjavaslattal áll az Országgyűlés elé.

A politikus megnyitóbeszédében hangsúlyozta: „A szakmai egyeztetés nem azt jelenti, hogy a kormány azt fogja csinálni, amit a szakma kíván, hiszen maga a szakma sem egységes.” A jó javaslatokat integrálják, de a koncepció irányától nem térnek el – tette hozzá.

A megbeszélésen, amely a Miniszterelnökség parlamenti államtitkársága kezdeményezésére jött létre, részt vettek a Magyar Nemzeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a területi múzeumok, a megyei hatókörű városi múzeumok, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete, valamint a beruházók képviselői is. A beszélgetés fő témája a régészeti szabályozások újragondolása volt, különös tekintettel a nagyberuházásokkal kapcsolatos feltárásokra.

Sághi Attila, a Forster-központ elnöke az eseményt követően elmondta: a régészek, múzeumok illetve a nagyberuházók számára is jó megoldás született. Az átalakítások nyomán javul a tervezhetőség, a beruházó pontosan tudni fogja, mennyibe kerül a munka és mennyi időt vesz igénybe a szükséges régészeti feltárás. A jövőben a Forster-központ szakemberei projekttervet készítenek a kiemelt – ötszázmillió forint feletti – beruházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárásokról. Ezt követően a központ jelöli ki az adott területre jogosultsággal rendelkező, akkreditált múzeumok és múzeumi konzorciumok közül a feladat elvégzésére legalkalmasabbat.

A munkát hatósági árképzés alapján végzik el. A múzeumok egymással is versenyben lesznek, pontozás alapján dől el, ki kapja a megbízatást. Ennek következtében logikus, átlátható, egyértelmű rendszer jön létre. Az átláthatóságon túl a leglényegesebb változást az jelenti, hogy a valódi munkára ugyanannyi idő marad, ám az előkészítés bürokratikus része lerövidül – mondta Sághi Attila.

L. Simon László hangsúlyozta: a Forster-központ új feladatai közé tartozik az előzetes régészeti dokumentáció készítése, próbafeltárások végzése, a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti előkészítés és koordináció, „egyablakos ügyintézés” megteremtése, valamint a szempontrendszerek, protokollok, irányelvek kidolgozása is. A tervezett módosítások nem érintik a megyei hatókörű múzeumok gyűjtéssel, tudományos feldolgozással kapcsolatos jogosítványait. A területükön feltárt értékes leletek ezentúl is az ő gyűjteményeiket és kiállításaikat gazdagítják.

Lassányi Gábor, a Magyar Régész Szövetség elnöke nem tartja valószínűnek, hogy a magánvállalkozásoknak is lehetővé tennék a fővállalkozóként történő részvételt a régészeti feltárásokban, szerinte nincs is ilyen kormányzati szándék. A kabinettel rendszeresen konzultáló szakember lapunknak elmondta: több szempontból sem tartanák szerencsésnek, ha a magáncégek ilyen szerepet kapnának: szerinte az, hogy eddig alapvetően közalkalmazottak dolgoztak ezen a területen, biztosított egyfajta szakmai kontrollt a feltárások felett, ez viszont megszűnhetne a magánvállalkozások bevonásával.

Emellett nem lehet szabályozatlan versenyt hirdetni ezen cégek között, mert például egy avar kori település feltárásakor a pénzben és időben egymásra történő licitálás a színvonal rovására menne. Mint mondta, az ilyen változtatásokhoz fel kellene állítani állami kézben lévő minőség-ellenőrző szerveket. Kiemelte azt is, hogy ezeket a feltárásokat jellemzően megyei hatókörű városi múzeumok végzik, ez pedig azt eredményezi, hogy a források ott maradnak ezeken a helyeken.