Az első világháború kitörésének 100. évfordulójára készített vándorkiállítást összesen 12 lengyel városban mutatják be, köztük olyan dél-lengyelországi, galíciai helyszíneken, ahol az első világháborúban magyar katonák is harcoltak. Tarnów után idén még Limanowa és Grybów, majd a jövő év végéig Biecz, Bobowa, Przemysl, Jaroslaw, Kielce, Krosno, Nowy Sacz, Zamosc és Stary Sacz közönsége ismerkedhet meg vele.
A kiállítás az első világháború galíciai eseményeiből a kezdeti időszakot helyezi előtérbe, a váratlan vereségek után számos katonai siker emlékét őrző 1914-es és különösen az 1915-ös esztendőt, amely az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó nagy győzelmi sorozatának tekinthető. Katonai bravúrok, hősies fordulatok, merész húzások jellemzik ezt az időszakot, amikor nemegyszer huszáros hadi csíny döntött az összecsapások kimeneteléről.
Arra is emlékezni kell – hívja fel a figyelmet a kiállításról készült elegáns katalógus –, hogy Galícia földjében ezrével pihennek – sok más nemzet fiai mellett – magyar katonák, több dél-lengyelországi temetőjüket ma is példamutatóan ápolják.
A kiállítás 24 színes rajzát a Magyar Képregény Szövetség tíz neves alkotója készítette. Munkájuk Molnár Ferenc, a híres magyar író 1916-ban megjelent, Egy haditudósító emlékei című, illetve a lengyel történelemmel foglalkozó több jeles munka szerzője, Szádeczky-Kardoss Lajos írásain alapul. Molnár könyve nemrég lengyelül is megjelent Engelmayer Ákos fordításában.
A két krónikás nem elsősorban a hadicselekményeket örökítette meg, hanem a lezajlott csaták színhelyeit kereste fel, és a háború mindennapjairól mesélt, épp emiatt hitelesebb és teljesebb történelmi képet adnak.
A rajzolók a maga összetettségében ábrázolják az első világégés valódi arcát: egyszerre szerepel bennük tábori anekdota, filozofikus tanmese vagy éppen sötét mementó a csatamezőről. Különösen alkalmas arra, hogy a fiatalok figyelmét is felkeltse – húzta alá a varsói magyar intézet igazgatója.
