A lengyelországi magyar irodalmi jelenlét meglehetősen érdekes képet mutat. Számos, nálunk komoly életművet felmutató szerző egyelőre még ismeretlen vagy kevéssé ismert, ugyanakkor bizony életműveket – mindenekelőtt Márai Sándorét – hatalmas érdeklődés övez.
Az idén rekordszámú, tíznél is több magyar vonatkozású kötet jelent meg lengyel nyelven. Ezek között igazi kuriózumok is találhatók. Madách Imre halálának 150. évfordulója alkalmából például ötvenöt év után új fordításban jelent meg az író fő műve, Az ember tragédiája. Ottlik újrakiadása is eseménynek számít, és szintén egy évforduló, az első világháború kitörésének centenáriuma teremtett jó alkalmat arra, hogy Molnár Ferenc Egy haditudósító naplója című kötetének második kiadását is bemutassák. A Varsói Magyar Kulturális Intézet ezen felül magyar képregényszerzők első világháborús témájú, Molnár írásához is kötődő munkáit rendezték szép kiállítású kötetbe.
A magyar stand
Fotó: Malgorzata Koscielniak
A leírt betűk világán túl az élő magyar irodalom is képviseltette magát, hiszen számos író tette tiszteletét Krakkóban. Komoly érdeklődés övezte például azt a csütörtöki beszélgetést, ami Horváth Viktor magyar és Krzysztof Varga magyar származású lengyel író között zajlott Pálfalvi Lajos műfordító és irodalomtörténész vezetésével a könyvvásárral párhuzamosan futó, a régió egyik legnagyobb irodalmi eseményének számító Conrad Festival keretében.
A beszélgetés számos témát érintett, így többek között a magyarországi török emlékezetet, ami Horváth elmondása szerint egészen más előjelű a regénye színhelyéül választott Pécsett, mint a hivatalos magyar történetírói kánonban. Varga arról is vallott, hogy polgárként Pécsett élne inkább szívesen, de írói énje az Alföld felé csábítja, itt szerzett élményeit meg is írta hamarosan magyarul is megjelenő, lengyelül Czardasz z mangalica, azaz Mangalicacsárdás című riportkötetében.
A gyerekprogram sokakat vonzott
Fotó: Malgorzata Koscielniak
Kimondottan szép számú érdeklődő hallgatta másnap az egyik felkapott helyi irodalmi kávézóban a Felvidéken élő Grendel Lajos és fordítója, az egyébként szlovák szakosként induló, de a magyar irodalom felé épp a meghívott szerző miatt elcsábult Milosz Waligórski között zajlott beszélgetést is. Itt többek között képet kaphattak az érdeklődők arról is, mennyire más volt a cenzúra Szlovákiában és nálunk, hogyan hatott Grendel írásművészetére Luis Bunuel és Hrabal.
Szombaton Szegedy-Maszák Mihály tartott anekdotákban gazdag előadást Ottlik munkásságáról, de kitért arra is, miért tarja károsnak, ha szűken vett politikai értékítéletek szerint minősítenek írói életműveket, mint ahogy az történik például Wass Albert vagy Tormay Cécile esetében. A könyvvásári magyar jelenlét kétség kívül egyik legvonzóbb programját a kicsiknek szóló népzenei műhely jelentette.
Nedeczky Sándor krakkói konzul, Keresztes Gáspár kulturális titkár, Varsói Magyar Kulturális Intézet (balról a második), Kovács István költő, történész, volt krakkói főkonzul, Engelmayer Ákos volt varsói nagykövet és Tischler János, a Varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatója a magyar stand előtt
Fotó: Malgorzata Koscielniak
Magyarország legutóbb 2002-ben volt díszvendég a lengyel főváros könyvünnepén. A magyar díszvendégség Magyarország Varsói Nagykövetsége, az idén márciusban újra megnyílt Krakkói Magyar Főkonzulátus és a varsói Magyar Kulturális Intézet szervezésében, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, a Publishing Hungary Program és a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával valósult meg.
