A Casablanca rendezőjeként később az Oscar-díjat is elnyerő Kertész Mihály százéves filmje sokat utazott, míg elért ide, hiszen a kópiát tíz éve találták meg a New York-i Magyar Intézet dohos pincéjében – emlékeztetett köszöntőjében a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója.
Havas Ágnes hozzátette, hogy a nitrokópiát repülőn nem is lehetett hazahozni, ezért a Duna Televízió akkori elnöke, Cselényi László hajóval hozatta el Portugáliába, majd onnan autóval Budapestre, ahol a Magyar Nemzeti Filmarchívum gondoskodott felújításáról. Kiemelte: a filmtörténeti ritkaság díszbemutatója után az elmúlt három év filmtermésével, 332 benevezett alkotással, ebből 26 játékfilmmel ismerkedhetnek meg a nézők a fesztivál vetítésein vasárnapig.
Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke örömét fejezte ki, amiért Magyarországon újra készülnek élvezetes nagyjátékfilmek, tévéjátékfilmek, dokumentumfilmek, ismeretterjesztő filmek, kisjátékfilmek és animációs filmek.
Mint hangsúlyozta, az NMHH egyik legfontosabb küldetése az, hogy biztosítsa az információs esélyegyenlőséget, ezért az NMHH Médiatanácsának Magyar Média Mecenatúra programja keretében 2011 óta 400 filmet támogattak, ezek közül az elkészült munkákból a filmhéten 116 alkotást lehet megtekinteni.
Andrew Vajna, a filmipar megújításáért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy csaknem egyéves felújítási munka eredményét láthatja A tolonc című filmmel a filmhét közönsége.
A kormánybiztos felidézte: amikor tizenéves korában barátaival úgy döntött, hogy filmet fog készíteni, szülei barátja, Kertész Gábor adta oda nekik testvére, Kertész Mihály egykori 16 milliméteres kameráját.
„Ezzel csináltam meg az első filmemet, és most talán vissza tudtam adni neki valamit, hogy segíthettem az ő fantasztikus filmjét megőrizni” – jegyezte meg Andrew Vajna.
A Jászai Mari főszereplésével készült filmhez a Maestro című Oscar-jelölt magyar animáció zenéjét is jegyző Pacsay Attila komponált kísérőzenét, amelyet a nyitógálán az 52 tagú Pannonia Symphony Orchestra ad elő. Vezényel: Illényi Péter.
Az első alkalommal megrendezett, vasárnapig tartó filmhéten több játékfilm bemutatóját tartják. A Magyar Nemzeti Filmalap, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Magyar Filmakadémia szervezésében összesen 12 620 percnyi magyar film, azaz 105 dokumentumfilm, 87 fikciós rövidfilm, 62 animáció, 36 ismeretterjesztő film, 26 egész estés játékfilm és 16 tévéjátékfilm lesz látható.
Szakmai bátorság és hit mentette meg a száz évvel ezelőtt készült A tolonc című filmet – mondta Szabó István Oscar-díjas filmrendező Kertész Mihály felújított és digitalizált mozijának világpremierjén hétfőn a Művészetek Palotájában, a magyar filmhét nyitóeseményén.
„A magyar filmszakma annak idején sajnos nem gondolta végig, mi legyen a létrehozott alkotások sorsa, mindig gyártáscentrikus volt, de az érték megőrzése is rendkívül fontos” – hangsúlyozta Szabó István a felújított film díszbemutatója előtt.
A rendező beszélt Kertész Mihály filmjének jelentőségéről, az egyetlen megmaradt kópia megmentésének történetéről, A tolonc producere, Janovics Jenő kalandos életéről és Kertész Mihály Oscar-díjat kapott későbbi mozija, a Casablanca egyik kulisszatitkát is érintette.
Szabó István megemlítette, hogy A tolonc mindössze 19 évvel a mozgókép felfedezése után készült, ami jól mutatja, milyen hamar indult útjára a magyarországi film. Kiemelte Balogh Gyöngyi, a Magyar Nemzeti Filmarchívum (a mai Manda) munkatársa szerepét, aki a dohos New York-i pincében 2006-ban fellelt, szinte teljesen tönkrement celluloidszalagokat azonosította. Hozzátette: a megtalált dobozban A tolonc egyetlen létező kópiája volt, amelyen Jászai Mari egyetlen fennmaradt filmszerepében látható.
„A filmlaboratóriumban akkor még nem voltak meg a technikai feltételek a helyrehozásához, az amszterdami filmarchívum saját költségén vállalta az anyagot megmentő fekete-fehér kópia elkészítését, ez azonban még nem jelentett felújítást. A toloncról szó volt egy New York-i filmes konferencián, ezt követően egy amerikai cég a magyar Nyári Balázs vezetésével el is készült egy próbával, megállította a kópia remegését, de a költségeket nem tudta fedezni. A nemzeti filmalap vezetői 2013 tavaszán megértették a film értékét, és azt szabták a finanszírozás feltételéül, hogy a filmlabor készüljön fel technikailag a munkára, majd végezze el a feladatot” – idézte fel a történteket Szabó István.
