– A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet ebben a szervezeti formában 2011-ben jött létre. Miképp értékelné szakmailag az azóta eltelt időszakot?
– Már a szervezet létrehozása is az én feladatom volt, így az első félév azzal telt, hogy a filmintézet bázisán létrehozzuk az új intézményt. Az igazán jelentős eredményeket az elmúlt egy évben értük el. Filmeket restaurálunk, digitalizálunk, adunk ki, és filmes eseményeket is szervezünk. És nem utolsósorban igyekszünk fellépni a filmkalózkodás ellen. A hatvannegyedik DVD-kiadásánál tartunk egyébként, terveink szerint pedig egy hónapon belül elindul az online mozink, ahol mintegy 600 magyar játékfilmet lehet streamelni, és örömmel tölt el minket, hogy az októberi Magyar Filmhét felvezető eseménye a mi retrospektív sorozatunk lesz, amelynek kiemelt programja október 13-án 19.30-kor a Művészetek Palotájában Kertész Mihály 1914-es filmje, A tolonc digitálisan felújított kópiájának vetítése.
– A hagyományos archívumi tevékenységekhez párosult egy új feladat is: a nemzeti kultúrkincs digitális hozzáférését is biztosítaniuk kell. Ez sokak számára még mindig nem kézzelfogható munka.
– Feladatainknak megfelelően digitalizálunk, elősegítjük a digitalizációt, módszertani központként működünk, és létrehozunk egy olyan nyilvános adatbázist, amelyben a nemzeti kultúrkincs digitális változata elérhetővé válik. Utóbbihoz először a rendszert kellett felépíteni, és összekapcsolódni az európai adatbázisokkal. Ennek az a lényege, hogy bárki bárhonnan fel tud tölteni, aki hozzáférést kap. Jelenleg 150 szerződött partnerünk van, a kis könyvtáraktól kezdve a nemzeti gyűjteményekig, mint a Nemzeti vagy a Szépművészeti Múzeum. Az adatbázisunk tartalmilag nagyon sok mindenből áll, például középkori kódexekből, amelyeket pdf formátumban tárolunk. Öt dokumentumtípust gyűjtünk az európai szabványnak megfelelően: mozgóképet, képet (például fotót, reprodukciót), hangzó anyagot, szöveges dokumentumot (többnyire, de nem csak: könyveket) és 3D-modellt. Utóbbiból jelenleg 600-700 készült el, és közülük 225 darab férhető hozzá nyilvánosan. Ez a prezentációnak egy új módja: jellemzően múzeumi tárgyakat digitalizálunk 3D-ben, amihez egy szoftver segítségével egy tárgy 15 fényképéből készítjük el a digitális többdimenziós modelleket. Nyilvánosan jelenleg összesen 150 ezer objektumunk van, nem nyilvánosan további félmillió, amit folyamatosan töltünk fel. És természetesen továbbra is ellátjuk a hagyományos archívumi feladatokat, azaz a filmszalagokat is tároljuk. Jelenleg ez mintegy 6000 négyzetméteren közel 286 ezer filmtekercset, vagyis 65-70 ezer címet jelent – számuk még most is nő. Nem győzöm hangsúlyozni a feladat jelentőségét, mert a magyar filmnek nemcsak jelene és jövője van, hanem múltja is.
– Elhangzott, hogy a Manda DVD-n folyamatosan kiadja a magyar filmtörténet fontos darabjait, és jelenleg a hatvannegyedik kiadványnál tart. Mi lehet az a szám, amellyel szűken-szépen már elégedettek lehetnek, amellyel már a legjelentősebb magyar filmek is hozzáférhetővé válnak?
– Háromszáz filmmel már elégedettek lennénk. Ami az új megjelenéseket illeti, Tolnay Klári születésének századik évfordulójára kiadjuk DVD-n a Déryné című 1951-es Tolnay-filmet. A közelmúltban jelent meg az Égig érő fű, Bujtor Istvánnal a Csak semmi pánik és a Cha-cha-cha. Készítünk továbbá egy válogatáskiadványt a magyar animáció gyöngyszemeiből is, és tervben van Szőcs István Emberek a havason című filmje felújított változatának kiadása is. De amennyiben az online mozizás megvalósul, lehet, hogy majd át kell alakítanunk a koncepciót, és más profilra módosítani a DVD-kiadást. Az archívumban van ugyanis egy nagyon gazdag filmes anyag, amely teljesen ismeretlen a nagyközönség előtt. Ilyenek például az 1945 előtti korszak dokumentum-, kultúr- és híradófilmjei – ezek szintén nagyon izgalmasak és értékesek. Például el tudnék képzelni egy olyan kiadványt, amely ’45 előtti dokumentumfilmek alapján mutatná be Budapest műemlékeit vagy Magyarország kolostorait. Az oktatást is segíthetné továbbá például történelemhez, irodalomhoz kapcsolódó részletek összeválogatása. Ez jelenleg kísérleti stádiumban folyik is, amihez szükségünk van a pedagógusoktól a visszajelzésekre, de ezzel a tartalom-újrahasznosítással kapcsolatban is bizakodó vagyok. Ami pedig a már említett online mozit illeti, mára a DVD is inkább a múlt, ezért tekintünk előre, s dolgozunk egy olyan webmozin, ahol több száz magyar filmet lehet legálisan, néhány száz forintos áron elérni. Első körben játékfilmeket fogunk megosztani, amelyeknek folyamatosan történik az átírása, majd további címekkel, műfajokkal lehetne bővíteni az állományt. Ezzel például könnyen el lehetne érni a határon túli magyarságot, és mintegy kinyitni a Mandát a világ számára. Ráadásul mintegy 300 film angol felirattal is elérhetővé válik, a DVD-kiadásainkhoz hasonlóan, segítve a külföldiek ismerkedését a magyar filmtörténettel.
– Lehet emellett a terv mellett harcolni az illegális feltöltés, megosztás ellen?
– Igen, vannak hatékony eszközök. Meghívtuk hozzánk a Google Magyarországot, és megadtuk nekik azoknak a filmeknek a listáját, amelyek szerzői jogi védettségünk alatt állnak. Egy hangfelismerő program segítségével tudják azonosítani a hozzánk tartozó tartalmat, amit ha valaki elindít, a hangot felismerve automatikusan töröl a rendszer. Ez nem jelenti azt, hogy ne használnánk a legnépszerűbb közösségi videómegosztó honlapot, csak a legális kereteit igyekszünk megteremteni hozzá.
– Már a szervezet létrehozása is az én feladatom volt, így az első félév azzal telt, hogy a filmintézet bázisán létrehozzuk az új intézményt. Az igazán jelentős eredményeket az elmúlt egy évben értük el. Filmeket restaurálunk, digitalizálunk, adunk ki, és filmes eseményeket is szervezünk. És nem utolsósorban igyekszünk fellépni a filmkalózkodás ellen. A hatvannegyedik DVD-kiadásánál tartunk egyébként, terveink szerint pedig egy hónapon belül elindul az online mozink, ahol mintegy 600 magyar játékfilmet lehet streamelni, és örömmel tölt el minket, hogy az októberi Magyar Filmhét felvezető eseménye a mi retrospektív sorozatunk lesz, amelynek kiemelt programja október 13-án 19.30-kor a Művészetek Palotájában Kertész Mihály 1914-es filmje, A tolonc digitálisan felújított kópiájának vetítése.
– A hagyományos archívumi tevékenységekhez párosult egy új feladat is: a nemzeti kultúrkincs digitális hozzáférését is biztosítaniuk kell. Ez sokak számára még mindig nem kézzelfogható munka.
– Feladatainknak megfelelően digitalizálunk, elősegítjük a digitalizációt, módszertani központként működünk, és létrehozunk egy olyan nyilvános adatbázist, amelyben a nemzeti kultúrkincs digitális változata elérhetővé válik. Utóbbihoz először a rendszert kellett felépíteni, és összekapcsolódni az európai adatbázisokkal. Ennek az a lényege, hogy bárki bárhonnan fel tud tölteni, aki hozzáférést kap. Jelenleg 150 szerződött partnerünk van, a kis könyvtáraktól kezdve a nemzeti gyűjteményekig, mint a Nemzeti vagy a Szépművészeti Múzeum. Az adatbázisunk tartalmilag nagyon sok mindenből áll, például középkori kódexekből, amelyeket pdf formátumban tárolunk. Öt dokumentumtípust gyűjtünk az európai szabványnak megfelelően: mozgóképet, képet (például fotót, reprodukciót), hangzó anyagot, szöveges dokumentumot (többnyire, de nem csak: könyveket) és 3D-modellt. Utóbbiból jelenleg 600-700 készült el, és közülük 225 darab férhető hozzá nyilvánosan. Ez a prezentációnak egy új módja: jellemzően múzeumi tárgyakat digitalizálunk 3D-ben, amihez egy szoftver segítségével egy tárgy 15 fényképéből készítjük el a digitális többdimenziós modelleket. Nyilvánosan jelenleg összesen 150 ezer objektumunk van, nem nyilvánosan további félmillió, amit folyamatosan töltünk fel. És természetesen továbbra is ellátjuk a hagyományos archívumi feladatokat, azaz a filmszalagokat is tároljuk. Jelenleg ez mintegy 6000 négyzetméteren közel 286 ezer filmtekercset, vagyis 65-70 ezer címet jelent – számuk még most is nő. Nem győzöm hangsúlyozni a feladat jelentőségét, mert a magyar filmnek nemcsak jelene és jövője van, hanem múltja is.
| |
| A magyar filmnek nemcsak jelene és jövője, hanem múltja is van – mondja Lovas Lajos Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet |
– Elhangzott, hogy a Manda DVD-n folyamatosan kiadja a magyar filmtörténet fontos darabjait, és jelenleg a hatvannegyedik kiadványnál tart. Mi lehet az a szám, amellyel szűken-szépen már elégedettek lehetnek, amellyel már a legjelentősebb magyar filmek is hozzáférhetővé válnak?
– Háromszáz filmmel már elégedettek lennénk. Ami az új megjelenéseket illeti, Tolnay Klári születésének századik évfordulójára kiadjuk DVD-n a Déryné című 1951-es Tolnay-filmet. A közelmúltban jelent meg az Égig érő fű, Bujtor Istvánnal a Csak semmi pánik és a Cha-cha-cha. Készítünk továbbá egy válogatáskiadványt a magyar animáció gyöngyszemeiből is, és tervben van Szőcs István Emberek a havason című filmje felújított változatának kiadása is. De amennyiben az online mozizás megvalósul, lehet, hogy majd át kell alakítanunk a koncepciót, és más profilra módosítani a DVD-kiadást. Az archívumban van ugyanis egy nagyon gazdag filmes anyag, amely teljesen ismeretlen a nagyközönség előtt. Ilyenek például az 1945 előtti korszak dokumentum-, kultúr- és híradófilmjei – ezek szintén nagyon izgalmasak és értékesek. Például el tudnék képzelni egy olyan kiadványt, amely ’45 előtti dokumentumfilmek alapján mutatná be Budapest műemlékeit vagy Magyarország kolostorait. Az oktatást is segíthetné továbbá például történelemhez, irodalomhoz kapcsolódó részletek összeválogatása. Ez jelenleg kísérleti stádiumban folyik is, amihez szükségünk van a pedagógusoktól a visszajelzésekre, de ezzel a tartalom-újrahasznosítással kapcsolatban is bizakodó vagyok. Ami pedig a már említett online mozit illeti, mára a DVD is inkább a múlt, ezért tekintünk előre, s dolgozunk egy olyan webmozin, ahol több száz magyar filmet lehet legálisan, néhány száz forintos áron elérni. Első körben játékfilmeket fogunk megosztani, amelyeknek folyamatosan történik az átírása, majd további címekkel, műfajokkal lehetne bővíteni az állományt. Ezzel például könnyen el lehetne érni a határon túli magyarságot, és mintegy kinyitni a Mandát a világ számára. Ráadásul mintegy 300 film angol felirattal is elérhetővé válik, a DVD-kiadásainkhoz hasonlóan, segítve a külföldiek ismerkedését a magyar filmtörténettel.
– Lehet emellett a terv mellett harcolni az illegális feltöltés, megosztás ellen?
– Igen, vannak hatékony eszközök. Meghívtuk hozzánk a Google Magyarországot, és megadtuk nekik azoknak a filmeknek a listáját, amelyek szerzői jogi védettségünk alatt állnak. Egy hangfelismerő program segítségével tudják azonosítani a hozzánk tartozó tartalmat, amit ha valaki elindít, a hangot felismerve automatikusan töröl a rendszer. Ez nem jelenti azt, hogy ne használnánk a legnépszerűbb közösségi videómegosztó honlapot, csak a legális kereteit igyekszünk megteremteni hozzá.
