Százéves filmmel kezdődött a filmhét

Kertész Mihály A tolonc című, százéves, felújított filmjének díszbemutatójával indult az eseménysorozat.

Filmvászonra illő kalandok közepette érkezett haza a Casablanca Oscar-díjas rendezőjének 1914-ben készült némafilmje – mesélte a vetítés előtti megnyitóbeszédében Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója. A nitrokópiát nyolc éve találták meg egy dohos New York-i pincében, s mivel a robbanásveszélyes anyagot repülőn nem lehet szállítani, egy portugál halászhajó hozta át Európába, s a Duna Televízió akkori elnöke, Cselényi László Madridból kocsival szállította Budapestre.

Kertész Mihály alkotása igazi filmtörténeti kuriózum. A Tót Ede 1876-os népszínműve alapján készített produkció Jászai Mari egyetlen fennmaradt filmje. Az eredetileg az amerikai piacra szánt The Undesirable címmel vetített produkció a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) legértékesebb gyűjteményi darabja. A díszbemutatóra a némafilmhez Pacsay Attila komponált kísérőzenét, amelyet az eseményen a Nemzeti Filharmonikusok és az MR Szimfonikusok tagjaiból álló Pannonia Symphony Orchestra játszott, vezényelt Illényi Péter.

A tolonc felújítását a Magyar Nemzeti Filmarchívum, a MaNDA elődje holland és amerikai segítséggel végezte el. Az amszterdami filmarchívum munkáját követően Nyáry Balázs vezetésével egy amerikai cég készült el egy próbával, a végső változat a Nemzeti Filmalap 14 millió forintos támogatásával jött létre.

A szinte élvezhetetlenné károsult filmet a szakmai bátorság és a hit mentette meg – fogalmazott Szabó István filmrendező a díszbemutatón. A Mephisto Oscar-díjas alkotója elmondta, a magyar filmszakma mindig gyártáscentrikus volt, nem gondolta végig, mi legyen az elkészült alkotások sorsa, holott az értékek megőrzése is rendkívül fontos. A rendező kiemelte Balogh Gyöngyi, a Magyar Nemzeti Filmarchívum munkatársának szerepét, aki Kertész filmjét beazonosította.

Szabó István felidézte A tolonc producerének, a Kolozsvári Nemzeti Színház igazgatójának, Janovics Jenőnek kalandos életét. A színházi szakember az elsők között ismerte fel a mozgókép jelentőségét, és alapított filmstúdiót Kolozsvárott. Kertész mellett Korda Sándort is felkarolta, közvetve hatalmas hatást gyakorolva az angol és az amerikai filmiparra – mondta el a rendező.

A felújított kópia kapcsán Szabó István hangsúlyozta, a digitális hordozó nem váltja ki az eredeti anyagot, alkalmatlan annak megőrzésére, szerencsére erre már többen rájöttek a szakmán belül, tette hozzá, kiemelve a Martin Scorsese világhírű amerikai filmrendező által alapított céget, amely a régi kópiák felújítására specializálódott.

A rendező zárásként elmesélte, hogy amikor Kertész Mihály Michael Curtiz néven a Casablancát forgatta 1942-ben, a női főszereplő, Ingrid Bergman Humphrey Bogartot ajánlotta a férfi főszerepre. Kertész ellenkezett, hiszen Bogart jóval alacsonyabb volt, mint Bergman, de a színésznő meggyőzte: az az ő színészi játékán múlik, hogy alacsonyabbnak tűnjék Bogartnál. – Mindig voltak magyarok, akik hallgattak mások tanácsára – vonta le a végkövetkeztetést Szabó István.

Andy Vajna, a filmipar megújításáért felelős kormánybiztos a megnyitón felidézte, hogy amikor Los Angelesben középiskolásként első filmjét forgatta, Kertész Gábor, a rendező testvére a rendelkezésére bocsátotta Kertész Mihály 16 mm-es kameráját. – Ha ezek után vissza tudok adni neki valamit, az nagy tisztesség lesz számomra – fogalmazott Andy Vajna, a kópia felújítására utalva.

Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke örömmel nyugtázta, hogy újra készülnek filmek Magyarországon. Kifejtette, az NMHH Médiatanácsának Magyar Média Mecenatúra programja keretében az elmúlt három évben 400 filmet támogattak, ezek közül 116 alkotás látható a filmhéten.

Lovas Lajos, a MaNDA főigazgatója a bemutatón Gyürey Vera, a Magyar Filmarchívum volt vezetőjének szerepét méltatta abban, hogy a felújítás és a digitalizálás előtt méltó módon biztosították A tolonc kópiájának tárolását. A főigazgató hangsúlyozta, a 20. század első harminc évében készült közel 600 magyar filmnek csupán a tíz százaléka maradt meg, a többi elveszett. Az analóg filmeket meg kell őrizni, és a MaNDA ezt is teszi – mondta Lovas Lajos.

Magyar Filmhét filmjeit – vagyis az elmúlt három évben készült 105 dokumentumfilmet, 87 fikciós rövidfilmet, 62 animációt, 36 ismeretterjesztő filmet, 26 egész estés játékfilmet és 16 tévéjátékfilmet – október 19-ig elsősorban a Cinema City MOM Parkban (és esetenként az Uránia Nemzeti Filmszínházban) lehet megtekinteni.