Titkos kopogásból üzletet csinálni

A technikai fejlesztések és a frappáns ötletek találkozása az Átvitt értelem kiállításon a Várkert Bazárban.

A sokrétűségre, a hasznosság, az eredetiség és a pimasz frivolság ötvözésére jó példa lehet Kiss László Knock-knock név alatt futó munkája. Egy ajtó áll a látogató előtt, rajta színes karikák, amiken megfelelő sorrendben kopogva tudjuk kinyitni az ajtót, miközben jópofa kísérőszöveget is hallunk. Vagyis a beavatottság egyik ősi és játékos formája találkozik a biztonságtechnika újszerű értelmezésével.

És hogy nem csak felhevült szeretők számára jöhet jól ez a fifikás módszer, arra Nemes Attila művészettörténész és kommunikációs szakember, a Kitchen Budapest alapító csapatának tagja, egyúttal a kiállítás kurátora hívja fel a figyelmemet. Szerinte ez a projekt is tökéletes példája annak, amikor az olyan bonyolult dolgokkal szemben, mint a szem írisze alapján a személyazonosságot felismerő beléptető rendszer, egy könnyednek és bohókásnak látszó ötlet is igazán előremutatónak bizonyulhat.

Van olyan eset is, amikor egy elsőre remek ötletről csak később, már a valós felhasználók visszajelzéseit értékelve derül ki, hogy mégsem működik igazán, ugyanakkor a kreatív ipar és az innováció régóta ismert tanulsága, hogy gyakran az ilyen kísérletezés melléktermékei bizonyulnak életképes megoldásnak.

Így történt ez Boros Judit Plantus nevű projektje esetében is, aki először egy olyan akváriumot tervezett, amely zárt rendszerű ökoszisztémaként működött. Majd nagyobb lépték következett, és egy olyan lakóközösség lehetőségét tesztelték, ahol a lakók által nevelt növények egyúttal táplálékforrássá is váltak, míg a növényeket a rendszer részét képező halak végtermékei táplálják.

Csakhogy a gyakorlat azt mutatta: az emberek ódzkodnak az ilyesfajta, egyébként takarékos és környezettudatos zárt rendszerektől. Viszont az egész kísérletezés elvezetett egy letisztult, mégis látványos és újszerű növénytartó szett létrehozásáig.

Az apró piaci rések és a fogyasztók kényelmetlensége is szárnyakat adhat a tervezőknek. Erre látunk példát a részben magyar alapítású Sold nevű cég esetében, akik szoftverjük és szolgáltatásaik segítségével az internetes használtáru-piacon robbantottak.

Mivel azt tapasztalták, hogy a legnagyobb nehézséget az eladóknak az jelenti, hogy helyesen becsüljék fel az általuk kínált portéka értékét, míg a vevők sokszor bizalmatlanok az áru átvételének módja miatt, olyan szoftvert fejlesztettek ki, amely fotó alapján árazza be a terméket, majd ha megtörténik az adásvétel, egyedi és minőségi csomagolást kínálva juttatják el azt a végfelhasználóhoz. Az ötlet olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy a Dropbox online fájltárolási szolgáltatás mögött álló világcég meg is vette azt.

Van még két kiemelendő fejlesztés. Az egyik a tömegközlekedésben egyre gyakrabban feltűnő információs képernyő lehetőségeit tágítja, a buszmegállóba érkező utas, ahogy egyre közelebb kerül a táblához, egyre több és több információt kap az egyre részletesebb térkép segítségével, melyen az is nyomon követhető, hol jár éppen az érkező járat.

A másik alkalmazás a hírportálok életében hozott változást, a Kangyal András által fejlesztett FruitFlan nevű adminisztrációs felületen a szerkesztők gyorsan kaphatnak pontos képet arról, hogy egyes cikkeket éppen hányan olvasnak, és milyen kifutása van egy-egy anyagnak a honlapon. A fejlesztés sikerét jelzi, hogy azt a BBC is alkalmazza.

De a szociális érzékenység is komoly inspirációs forrás lehet az éles szemű dizájnereknek. Juhász Márton András GyroSet nevű, a mozgásképtelenek kommunikációjának és közlekedésének segítésére kifejlesztett rendszere erre példa, és egyúttal remény is, hogy a technikai fejlesztés, a dizájntudatos gondolkodás, a felhasználói élmény és interakció-tervezés eredménye szélesebb körben is láthatóvá válik.

(Átvitt értelem. Várkert Bazár, megtekinthető november 2-ig.)