1989: Honecker csókja meg Tyereskova

Vereség vagy győzelem? Kivel csókolózott szívesebben Erich Honecker. Az 1989 című könyv bemutatóján jártunk.

Komoly, tudományos igényességű könyv bemutatóján ritkán röpködnek a viccek és a kedélyes beszólások, de a Rézbong Kiadó által most megjelentetett, Aleksander Gubrynowicz, Pawel Ukielski és Adam Burakowski által írt 1989 – A kommunista diktatúra végnapjai Közép- és Kelet Európában című, túlzás nélkül hiánypótló tanulmánykötet esetében ez történt.

Roman Kowalski budapesti lengyel nagykövet bevezető beszéde végén azt a viccet mesélte el, amikor az NDK ura, Erich Honecker Valentyna Tyereskova szovjet űrhajóst látta vendégül, és mivel nagyon tetszett neki a hölgy, felajánlotta, hogy bármit kérhet. Tyereskova azt kérte a pártvezértől, hogy egy órára nyissa meg a német–német határt. Mire az: – Maga kis huncut, hát tényleg ennyire szeretne kettesben maradni velem?

A beszélgetésen részt vett Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is, aki Honecker kapcsán felemlítette, hogy a német elvtárs valójában inkább Brezsnyev szovjet elnököt szerette csókolni, ahogy arra a Fidesz legendás, az első szabad választásokra készült plakátja is reflektált anno.

Lieselore Cyrus, Mitrovits Miklós, Aleksander Gubrynowicz, Hildigund Neubert, Németh Zsolt

Fotó: Béres Attila

Úgy tűnt tehát, hogy a szép számú érdeklődő előtt megtartott rendezvény, mely a Lengyel Intézet nagy sikerű Történelemórák a szabadságról című beszélgetéssorozatának a Németországi Szövetségi Köztársaság Budapesti Nagykövetsége támogatásával megvalósult különkiadása volt, a résztvevőkben valóban elindította a jóleső emlékezés árját. A lengyel nagykövet persze nemcsak a hangulatot oldani érkezett, beszédében fontos szempontokat érintett, többek között emlékeztetett arra, hogy a súlyos történelmi konfliktusok ellenére a lengyel ellenzékiek, élükön Lech Walesával, milyen komolyan kiálltak annak idején a német újraegyesítés gondolata mellett.

Hogy mennyire él még a kettéosztott világ öröksége, azt az is mutatja, hogy Lieselore Cyrus, a Németországi Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete azzal mentette ki magát a viccmesélés alól, hogy nyugatnémetként ilyenből szerencsére kevesebbet kellett ismernie. A nagykövet asszony kitért arra is: hősies küzdelem előzte meg a rendszerváltást, hiszen 1956 és más, hasonló események fenyegették azt a reményt, hogy térségünk valaha is szabaddá válhat, évtizedekig érvényben volt a hidegháborús fenyegetést fenntartó Brezsnyev-doktrína. Hozzátette: az 1989-es fordulatot meghatározó értékeket továbbra is védeni kell.

Aleksander Gubrynowicz, a kötet egyik szerzője részletesen ismertette a könyv tartalmát, mely hat ország esetében követi végig azt a folyamatot, mely elvezetett a rendszerváltáshoz, valamint azt is, milyen hosszú távú hatása volt a szóban forgó országokra. A történész hangsúlyozta, hogy a könyv hozzájárulhat ahhoz, hogy az egykori béketábor országai ne csak a saját, szűkebb szemszögükön keresztül értelmezzék az akkori eseményeket.

Gubrynowicz kiemelte: a fordulat legfőbb mozgatórugója a rendszer gazdasági működésképtelensége volt, amire épp a ma ismét kiválóan teljesítő Lengyelország volt a legjobb példa, mely a nyolcvanas évekre Európa sereghajtójává vált. Ugyanakkor itt, az 1980-as évek eleji milliós szakszervezeti mozgalom mutatta meg, hogy a lehetetlen igenis lehetséges. A lengyel példa ráadásul más országokra is termékenyítően hatott, és így jelenhettek meg – ahogy esetünkben is történt – az ellenzéki mozgalmak csírái. A hasonlóságok mellett a különbségek is fontosak a lengyel szerző szerint, hiszen nem véletlen, hogy Lengyelország és Magyarország hamarabb csatlakozott az Európai Unióhoz, mint Bulgária vagy Románia.

Mitrovits Miklós történész, az est moderátora fontos szempontra hívta fel a figyelmet, hiszen kiemelte: a könyv konzervatív-liberális nézőpontból született, mely alapvetően sikerként tekint az 1989-cel kezdődő új korszakra. Hildigund Neubert egykori NDK ellenzéki kiemelte a páneurópai piknik és a magyar határnyitás jelentőségét az események alakulásában, és felhívta arra is a figyelmet, sajnos méltánytalanul kevés erőfeszítést tettünk az elmúlt évtizedekben a legújabb kori történelmünk közös metszéspontjainak kutatása és bemutatása terén. Németh Zsolt a rendszerváltás és Antall József öröksége közül legfontosabbként a Varsói Szerződés felszámolását és a visegrádi együttműködés gondolatát emelte ki.