A nagyasszonyok a háttérből mozgatták a szálakat

Ugron Zsolna új könyvében Báthory Anna élettörténetét folytatja, és feltűnik a kor számos más asszonya is.

Biztosan ki fogja verni a történészeknél a biztosítékot, hogy elutaztattam Báthory Annát Belgrádtól Isztambulig – mondta a csütörtöki budapesti könyvbemutatón Ugron Zsolna. Pedig történészekkel is együtt dolgozik a történelmi regényein, és a beszélgetőpartnere, Pető Andrea történész, szociológus, a CEU docense is védelmébe vette az ötletet: szerinte valóban a kémkedés volt az egyetlen keresőmunka, amit Báthory Anna arisztokrata nőként elvállalhatott. Rá volt szorulva erre, hiszen semmije nem maradt. Ugron Zsolna elmondása szerint az egyik érdekessége Báthory Anna figurájának ez az anyagi kiszolgáltatottság. – Olyan világban élt, ahol a rendszeren kívül került nők értelmezhetetlenné váltak a társadalom számára – mondta. Özvegyen, koncepciós perek által megtépázott hírnévvel az egykori fejedelem húga senkihez nem tartozott. Vagyonát is elvesztette, gyakorlatilag földönfutóvá vált.

Báthory Anna élettörténetét regénytrilógiában dolgozza fel Ugron Zsolna, ennek első része, az Erdélyi menyegző jelent meg tavaly, ezt követte most A nádor asszonyai. Ugron Zsolna az Úrilányok Erdélyben című kötettel kezdte írói pályafutását. A könyv sokáig vezette a sikerlistákat. – Az Úrilányok Erdélyben egy lektűr, nem is szántam másnak. Az Úrasszonyok-trilógia regényei nehezebb szövegek. Nem tudom, hová fogják sorolni őket a kritikusok, de úgy vettem észre, hogy ezeket a munkáimat kezdi jobban szeretni a kritika is – mondta.

Ugron Zsolna Passuth László regényein nőtt fel, a 17. századi Erdély világát Móricz Zsigmond és Makkai Sándor regényeiből ismerte meg. Részben innen származik a történelmi regényekhez való vonzódása. Talán az újságírói múltja az oka, de máig ragaszkodik ahhoz is, hogy a regényei ne szakadjanak el a valóságtól: soha nem másítja meg a történelmi eseményeket, és figyelembe veszi az összes olyan tényt, amit a történészek ismernek. A hézagokat is úgy tölti ki, hogy az általa kitalált dolgok a valóságban is megtörténhettek volna. Ehhez rengeteg történelmi kutatás szükséges, amit szerencsére szívesen végez.

– Beleszerettem a 17. századba, elképesztően izgalmas, dinamikus időszak. Néhány hét elég volt, hogy a feje tetejére álljon a világ. A Báthory család drámai története jól jellemzi ezt a kort. Ugyanakkor szeretek úgy tekinteni a 17. századra, mint egy díszletre. Pompás díszlet, bolondja vagyok, de igyekszem általánosabb kérdésekről is beszélni ezekben a regényekben – mondta Ugron Zsolna. Szerinte ilyen kérdés például a női útkeresés problémája, ami annak ellenére is időszerű maradt, hogy a keretek ma már teljesen mások.

A nők szerepe a 17. században sem volt kisebb, mint ma, csak kevésbé voltak láthatók, ez derül ki Ugron Zsolna könyveiből is. Bár jogilag gyámság alatt voltak egész életükben, sokszor előfordult, hogy beteg férjük helyett, esetleg férjük halála után nyíltan vagy burkoltan ők mozgatták a szálakat. Esterházy Miklós nádort három olyan asszony vette körül, akik felkeltették a szerző érdeklődését. A kisemmizett Báthory Annán kívül a felesége, Nyáry Krisztina és anyósa, a Báthory Annát is felnevelő Várday Katalin a nádor asszonyai, ők állnak a regény középpontjában.

De foglalkoztatta Ugron Zsolnát például IV. Murád szultán anyja is, aki gyermekként trónra lépő fia helyett kormányzott, a magyar források mégsem említik a nevét. Ugron Zsolna az ő kedvéért csempészte be Báthory Annát egy rövid látogatás erejéig a szultán háremébe. Azon kivételes dolgok egyike ez a regényeiben, amiről maga is úgy véli: nehezebben hihető.

A regénytrilógia harmadik része a tervek szerint A szoknyás fejedelem címet fogja viselni, utalva Brandenburgi Katalinra, Bethlen Gábor második feleségére, aki férje halála után rövid időre a fejedelmi székbe került. Rajta kívül három nőalaknak, Báthory Zsófiának, Szécsi Máriának és Esterházy Júliának jut fontos szerep a befejező részben, amely egy nyugodtabb korszak regénye lesz, Esterházy Miklós nádorságának időszakát dolgozza fel. Ugron Zsolna azt is elmondta: most a trilógia első részéből, az Erdélyi menyegzőből ír forgatókönyvet, amely egy kétszer hatvanperces tévéfilm-adaptáció alapja lehet. A trilógiát a Libri Kiadó gondozza.