A világ egyik legjobb zenekara a világ egyik legjobb karmesterével, az egyik leghíresebb szimfóniával érkezik Budapestre, ahol a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermének színpadán muzsikálnak: Sir Simon Rattle és a Berlini Filharmonikusok Beethoven IX. szimfóniáját adják elő ma este fél nyolckor Kurtág György Grabstein für Stephan című alkotása mellett. Az előadásban olyan kiváló szólisták a közreműködők, mint Sally Matthews szoprán-, Bernarda Fink mezzoszoprán-, Christian Elsner tenor-, valamint Hanno Müller-Brachmann basszusénekes, mellettük a Magyar Rádió Énekkarát és a debreceni Kodály Kórust hallhatjuk Beethoven művében, az Örömódát is tartalmazó d-moll szimfóniában.
Sir Simon Rattle Arthur Nikisch, Wilhelm Furtwängler, Herbert von Karajan és Claudio Abbado után vette át a Berlini Filharmonikusokat, számos alapvető és pozitív változást eszközölve a zenekar életében, például oktatási részleget indított, illetve a politikusok helyett a zenekar tagjainak irányításába helyezte az alapítványként újjászervezett együttest. Művészileg az Abbado által kijelölt utat folytatja: a nagy klasszikusok mellett az európai kortárs muzsikát népszerűsíti, ezt a mai este műsorválasztása is bizonyítja.
A két mű egyébként csak látszólag esik távol egymástól: Kurtág György a hetvenes évek végén komponált, majd 1989-ben átdolgozott „miniszimfóniája", amely a berlini zenekar repertoárjának és diszkográfiájának része, egészen újszerűen használja a szimfonikus zenekart. A szólógitár körül térben helyezi el a hangszercsoportokat, amelyek izgalmas és váratlan fordulatokkal lepik meg a hallgatóságot. Ez olyan újszerű hatást vált ki, amihez csak Beethoven mintegy kétszáz esztendeje komponált IX. szimfóniája lehetett hasonló, amikor a korábbi szokásoktól eltérően a grandiózus fináléban megszólalt az énekhang.Vasárnap este a Solti György Kamarazenekar lép fel a Stefánia Palotában, Falvay Attila hegedűművész szólójával, aki Mozart népszerű A-dúr hegedűversenyét vezeti elő egy másik Mozart-mű, a szintén A-dúr szimfóniát követően. A fél hétkor kezdődő, karmester nélküli hangversenyen Bangó Ferenc lesz a koncertmester, a szünet után Sibelius Kuolema című művének Valse Triste és Csajkovszkij C-dúr vonósszerenádját szólaltatják meg.
A Sibelius-opusz rendkívül népszerű repertoárdarabjává vált a szalonzenekaroknak a XX. század folyamán, a száztíz évvel a zeneszerző vezényletével bemutatott darab Arvid Järnefelt író Kuolema, vagyis Halál című színdarabjához készült. Ennek egyik tétele az önállóan sokat játszott Valse Triste, amely a haldokló anya mellett virrasztó fiú halálvíziójáról szól a partitúra szerint, ám ez az eredetileg a színdarabban és a partitúra leírásában megjelenő giccses idill egyáltalán nem jellemzi a kísérőzenét.
