Berta István: fazekaskincsek ősi motívumokkal

Berta István ötven. A fazekasmester, kályhás, iparművész munkái az őriszentpéteri Pajta Galériában láthatók.

Grund
2014. 11. 21. 17:27
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Berta István 1964. november 18-án született Szegeden, több mint tíz éve pedig a Vas megyei Vönöckön él és alkot. Ősi népi motívumokkal díszíti a mai használatnak és ízlésnek is megfelelő kerámiáit, amelyeket a saját maga által épített kemencében alacsony és magas hőfokon, fával éget ki, saját készítésű mázzal és festékkel von be.

Tanulóéveit Mezőtúron kezdte 1979-ben, ahol nagyhírű mesterekkel dolgozhatott együtt Gonda Istvántól Kósa Klárán át Kőműves Lajosig. 1982-től a kilencvenes évek elejéig bejárta Európát. Ezt az időszakot a csavargások korának nevezi: „Mezőtúron döbbentem rá, hogy olyan mesterséget választottam, amit hosszan lehet gyakorolni, de a mindentudáshoz elérkezni sohasem lehet. Egész eddigi életem egy végtelenített kísérletezés, mindig volt egy újabb és egy régebbi forma, amit meg kellett tanulnom.”

Berta István. Végtelen kísérletező

Fotó: Muray Gábor

A kalandvágy és a tudásszomj elrepítették Franciaországig, aztán Németországban is járta a fazekasokat egy régi Trabanttal ingázva Chemnitz és Bajorország között. Litvániából a fafüles kerámiák kultúráját hozta haza. Saját magának szabott „céhes” tanulóéveibe a gipszforma készítés elsajátítása is belefért, így időközben az Operaház felújításán is dolgozott díszkőművesként. Kitanulta a kályhás mesterséget, ő építette többek között az U. Nagy Gábor Ybl-díjas építész által tervezett őriszentpéteri Pajta Galéria cserépkályháját is. A népi iparművész címet 2010-ben érdemelte ki.

A kilencvenes évek elején Ócsán telepedett le, majd a Vas megyei Vönöckön építette meg saját kemencés önálló műhelyét. Pályája fontos állomása volt a tokaji művésztelep, ahol éveken át vezette is a kerámia szekciót. Tokajban sajátította el Kun Évától és Bartha Istvántól a XVI. századi Japánból eredő raku technikát. Ezt a különleges kerámiaégetési eljárást a kiotói Kodzsiro fazekascsalád alkalmazta elsőként a teaszertartás edényeihez. Lényege, hogy a kemencében felhevített tárgyakat izzó állapotban veszik ki, és erősen reduktív közegben hűtik le. Így a mázban lévő fémsók redukálódnak, és fényes fémszerű réteget képeznek a tárgyak felületén. A redukciós égetési móddal egyszeri, megismételhetetlen színárnyalatokat és textúrákat lehet alkotni. A raku technika amerikai közvetítéssel került Magyarországra, Berta István is az amerikai rakut alkalmazza. Ezzel a technikával készültek a délkelet-ázsiai kultúrából merítő sárkánykollekció darabjai is.

 

A tárlaton mécseseket, kalapos korsókat, étkészleteket, világoszöldes árnyalatukkal és letisztult formájukkal keleties hangulatot idéző teáskannákat és -csészéket, valamint lámpákat mutat be különböző alkotói korszakaiból: a mezőtúri kezdetektől napjainkig.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.