Margitai Ági „mindig megújulásra képes tehetsége, szakmai alázata, varázslatos nőiessége és kifogyhatatlan energiái közel hatvan éven át szolgálták a magyar színház- és filmművészetet” – írta a család közleményében.
A színésznő 1937. július 12-én született Budapesten, a Teleki téren nőtt fel. Szülei papírhulladékkal kereskedtek, és amikor az üzlet tönkrement, tizennégy évesen dolgozni kezdett, hogy segítsen a családon. Az általános iskola végén egy kérdőívre azt írta, színház- és filmrendező szeretne lenni. Hetedik-nyolcadik osztályban az Erkel Színház mellett, a Köztársaság térre járt iskolába. Vonzotta a tánc is, néptáncos volt a SZOT Művészegyüttesben, onnan jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahova nyomban felvették, érettségi nélkül. Az ő korosztálya volt az utolsó, amely megkapta ezt a lehetőséget: papír nem kellett, elég volt a tehetség. Tanára volt Gellért Endre, Básti Lajos, Várkonyi Zoltán, osztálytársa Törőcsik Mari, Bodrogi Gyula, Fülöp Zsigmond, Fonyó József. Már másodéves főiskolás korában játszott a Nemzeti Színházban, 1958-as vizsgaelőadásukat, Brecht Koldusoperáját az évad színházi revelációjaként értékelték.
Margitai Ági a főiskola elvégzése után a Pécsi Nemzeti Színházba szerződött, ahol 1962-ig volt tag. Később játszott a kecskeméti Katona József Színházban, a Petőfi Színházban, a Miskolci Nemzeti Színházban, a Mikroszkóp Színpadon, a Szegedi Nemzeti Színházban, a József Attila Színházban. 1982–1990 között a Mafilm társulatának volt a tagja.
Energikus, színes egyénisége, jellegzetes hangja drámai és vígjátéki szerepekben is kitűnően érvényesült. Óriási életművében megtalálható a Pygmalion Elizája, Anna Frank, a Ványa bácsi Szonyája és Stuart Mária, a Koldusoperának minden női főszerepét eljátszotta. Az Egy szerelem három éjszakája című darabban ő volt az első Júlia, eljátszotta Füst Milán Máli nénijének címszerepét. A Kamondi Zoltán rendezte miskolci Saloméra a legjobb női alakítás díját kapta meg 1995-ben.
Filmszerepei közül emlékezetes a Szent Péter esernyőjében, a Tűzoltó utca 25-ben, a Szelíd teremtés – Frankenstein tervben nyújtott alakítása. De játszott a Radványi Géza rendezte Circus Maximusban (1980), a Sándor Pál rendezte Herkulesfürdői emlék (1977), a Szabadíts meg a gonosztól (1979), a Ripacsok (1981), a Szerencsés Dániel (1983) és a Gazdag Gyula rendezte Elveszett illúziók (1983) című filmekben. Az utóbbi években Alföldi Róbert Nyugalom (2008) és Kocsis Ági Pál Adrienn (2010) című alkotásában is feltűnt, legutóbb Török Ferenc Senki szigete című mozijában állt kamera előtt.
Margitai Ágit 1962-ben Jászai Mari-díjjal jutalmazták. 1981-ben lett érdemes művész, 1989-ben kiváló művész, 1995-ben pedig Déryné-díjat kapott. 2010-ben kapta meg a Kossuth-díjat, 2006-tól a Halhatatlanok Társulatának tagja volt.
Margitai Ágit az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti. „Olyan színészegyéniség volt, aki minden szerepből, minden helyzetből egyedit, markánsat, maradandót, alkotott. Kivételesen dinamikus, átütő erejű játéka, eszközgazdag szerepformálása, lényeglátó színészi jelenléte mindörökre emlékezetes marad” – áll a tárca által kiadott közleményben.
A színésznő júliusban nyilatkozott a Kultúrgrundnak egyik színházi szerepe kapcsán. Az interjú itt olvasható.
