Németh Miklós állt a Magyar Népköztársaság utolsó, illetve az 1989. október 23-án kikiáltott Magyar Köztársaság első kormányának élén. A Németh-kabinet idején fogadta el az országgyűlés a rendszerváltozáshoz elengedhetetlenül szükséges törvényeket, melyek biztosították a békés és lehetőség szerint zökkenőmentes átmenetet. Az 1990-es választásokon függetlenként indult, és az egykori pártfunkcionáriusok közül Szűrös Mátyás mellett egyedül ő volt képes választási körzetében, Szerencsen parlamenti mandátumot nyerni.
1991-ben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) alelnökének nevezték ki. Tisztségét egészen 2000. május 2-áig töltötte be, közben, 1993-ban az edinburgh-i Heriot-Watt Egyetem, 1999-ben pedig a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem díszdoktora lett. 2001-ben Johannes Rau államfő a Német Szövetségi Köztársaság Nagykeresztje kitüntetést adományozta neki az NDK-menekültek előtti 1989-es határnyitásban játszott szerepe elismeréséül. 2009-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, 2013-ban pedig a Zsidó Világkongresszus Nahum Goldmann-díját. Az elmúlt hónapokban a Szabadság-díjat és a Point Alpha-díjat is átvehette a békés rendszerváltásban, illetve a német újraegyesítésben játszott szerepéért. Németh Miklós, számos kortársával ellentétben, az elmúlt huszonöt évben, leköszönése óta alig-alig szólalt meg.
A kötet szerzője, Oplatka András 1942-ben született Budapesten. 1956-ban szüleivel elhagyta az országot. A zürichi és a bécsi egyetemen germanisztikát és történelmet hallgatott. Harmincöt éven át volt a tekintélyes Neue Zürcher Zeitung tudósítója, külpolitikai szakírója, szerkesztője. Közben Mikszáthot, Jókait, Karinthyt fordított németre. Doktori disszertációját Széchenyi Istvánról írta. Oplatka András a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
A könyv október utolsó napjaiban jelent meg, de néhány hét alatt elkapkodták az üzletekből. A kötet utánnyomása a hétvégén érkezik a könyvesboltokba.
