A leköszönő főigazgató, aki művészeti vezetőként folytatja munkáját, az elmúlt csaknem 14 évről szólva kiemelte: az éves előadásszámot és a közönséget is megháromszorozták, évente 550-600 előadást játszik a színház. „Az operettszínház egy kedves, megtűrt színházból az ország legsikeresebb színháza lett” – mondta Kerényi Miklós Gábor, aki szerint a külföldi szereplések révén elérték, hogy a teátrum mára Európa egyik vezető zenés színházává vált.
A művészeti vezető az eredmények közül kiemelte, hogy az operett hivatalosan hungarikum lett, valamint hogy a színház 2014-től állami fenntartásba került. Emlékeztetett: amikor átvette a színházat, 62 százalékos volt az állami támogatás, amely ma 14 és fél százalék. Szerinte a megnövekedett színház irányítása nagyobb terhet rótt rá, az állami fenntartással új korszak kezdődött, ezért szükség lett a változásra, arra, hogy az eddigi művészi munka friss erővel, megújulva folytatódjon.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára a színház fenntartójának képviseletében az eddigi igazgató és a társulat munkáját méltatva arról beszélt, hogy számos helyre eljutott a színház, nem csak Európában, de távoli területeken is megjelent az operett műfaja hungarikumként, a magyar kultúra nagyköveteként.
Kiemelte: a műfaj több mint százéves, de azzal, hogy mintegy félmillió néző fordul meg a színházban egy év alatt, a társulat bizonyítja, hogy bemutatóról bemutatóra meg lehet újítani. Szerinte a színház elérte, hogy a saját bevétele arányát növelje, ehhez olyan minőséget kellett produkálni, amelyre rendre bejön a közönség. Mint mondta, bízik benne, hogy az állami fenntartás biztonságot jelenthet a színház számára.
Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter levélben szólt a társulathoz. Mint fogalmazott, az alkotóközösség az elmúlt években az ország leglátogatottabb teátrumává és az operett méltó otthonává varázsolta ezt a színházat. „A zene olyan nyelv, amelynek segítségével történelmi korszakokon és országhatárokon át is összekapcsolódhatunk más nemzetekkel” – fogalmazott.
Mint írta, a magyar operett nemzeti identitásunk egyedülálló építőköve, amely a hungarikumok gyűjteményének is része. „A múlt értékeiből és a hagyományokból táplálkozik a boldogabb jövő, amelyhez elengedhetetlen a megújulás, ezért került a színház állami fenntartásba, és ezt a célt szolgálja az új igazgató kinevezése is, akinek vezetésével új lendülettel és új célok kitűzésével folytatódhat az eddigi magas színvonalú munka” – állt a levélben.
Lőrinczy György a legnagyobb kihívásnak nevezte, hogy színházi, kulturális menedzseri és vezetői tapasztalatát egy ekkora és általa ennyire szeretett intézmény élén tudja-e úgy kamatoztatni, hogy valamit hozzáadjon a már meglévő értékekhez.
„A színház csapatmunka” – hangsúlyozta a direktor, hozzátéve, hogy Borbély László ügyvezető igazgató és Oros Péter gazdasági igazgató segítségére számít, emellett Makláry László főzeneigazgatóra. Bejelentette: Bolba Tamás első karmesterként csatlakozik januártól a társulathoz.
Az operett- és musical-előadások arányáról szólva kiemelte: az a fontos, hogy jó előadásokat készítsenek magyar szerzőktől, és mai színházat csináljanak, amit sokan néznek. Mint mondta, azt szeretné, ha az operettszínházat – alcímként – a mai naptól kezdve úgy hívnák: nemzeti zenés népszínház.
