Márta István, a Magyar Fesztivál Szövetség (MFSZ) elnöke kifejtette, hogy a minőségalapú fesztiváltámogatási rendszer közös kidolgozása, bevezetése a fesztiválok és a magukat annak nevező rendezvények egyre növekvő száma miatt egyre sürgetőbb. Az MFSZ már alkalmazza a szakmai szűrőként működő Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Programot. Az eddigi tapasztalatokból kiindulva a program közösen korszerűsített formában alapja lehet az új minősítési rendszernek.
Márta István kiemelte: a magyar fesztiválok a legszervezettebbek Európában, a 12 éves MFSZ egyedülálló minősítési programja az Európai Fesztiválok Szövetsége minősítési rendszerének és szakmai díjainak mintául szolgál. „Reményeink szerint ezt a jövőben közösen tudjuk alakítani” – tette hozzá. Arról is beszélt, hogy a minősítés és a regisztráció érdekeket sérthet, ha nem körültekintően alakítják ki a rendszert.
Zilai Zoltán, a Budavári Borfesztivál vezetője arról beszélt, hogy a gasztrokulturális fesztiválok száma az utóbbi években megnövekedett. Első küldetésük az volt, hogy a bort és a kultúrát összekapcsolják és együtt mutassák be, a fesztiválnak 22 éve gazdag kulturális tartalma van.
Bérczes László, az Ördögkatlan Fesztivál egyik főszervezője arról beszélt, hogy a minősítések elnyeréséből eddig nem következett semmi, a minősítési rendszernek nem volt tapasztalható szerepe a támogatások elosztásnál. Véleménye szerint ha a minősítésben az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Művészeti Akadémia is részt vesz, akkor az segíthet abban, hogy a minőség nagyobb megbecsülést kapjon és a fesztivál szó visszanyerje értékét. Kiemelte: a legkisebb közösségi események igenis fontosak, ugyanakkor a minőségnek nagyobb szerepet kell kapnia.
Gerendai Károly, a Sziget Fesztivál vezetője úgy vélte: a minősítésnek az lenne az értelme, hogy felhívják a döntéshozók figyelmét arra, mi minden lehet fontos egy értékelésnél.
Hozzátette: ma több fesztivál van Magyarországon, mint amennyire igény lenne. A közpénz magas arányt képvisel a fesztiválok finanszírozásában, ez nagyrészt azért van így, mert a közönségnek nincs ennyi rendezvényre szüksége, nem teszi le voksát a rendezvények mellé és fizeti be a belépőt. A minősítéskor azt kell megnézni, hogy mire van igény és ezt ki szolgálja ki – jegyezte meg.
Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezető igazgatója elmondta: évtizedek óta zajlik a minősítési rendszer kidolgozása, véleménye szerint ez majdnem lehetetlen vállalkozás, és nem létezik olyan rendszer, amely mindenkinek megfelelne. Különböző határokat és célokat meghatározva lehetne egy olyan szempontrendszert felállítani, amely egyfajta támpontot ad a támogatók számára – mondta, hozzátéve: a minősítést és a versenyképességet a piac fogja eldönteni.
A résztvevők végül abban egyetértettek, hogy a minőségről leginkább a szakma tud dönteni, meg kell próbálni valamilyen szempontrendszert kialakítani. A minősítés segítséget adhat abban, hogy a támogatások elosztása igazságosabb legyen.
A kulturális kormányzat alapcéljai között szerepel a kulturális alapellátás biztosítása mindenkinek és a kulturális közösségfejlesztés – közölte a konferencián megtartott előadásán az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára.
Hoppál Péter a kulturális alapellátásról szóló expozéjában hangsúlyozta, hogy minden állampolgárnak alanyi jogon hozzáférést kell biztosítani a kulturális értékekhez és lehetőleg részvételi lehetőséget a kulturális érték- és közösségteremtésben azok számára is, akik eddig nem tudtak részt venni a kulturális javak fogyasztásában.
Mindebben kulcsszerepe van a közösségi tereknek, ezért az államtitkárság felkérte a Belügyminisztériumot egy olyan regiszter összeállítására, amely összegzi, hogy melyik magyar településen milyen kulturális alapellátásra alkalmas infrastruktúra áll rendelkezésre.
Bizonyos területekről természetesen az államtitkárságnak is van naprakész kimutatása – hangsúlyozta Hoppál Péter, kiemelve a könyvtári hálózatot. Mint emlékeztetett, mára megvalósult a teljes könyvtári lefedettség, a legkisebb településekre könyvtárbuszok szállítják az olvasnivalót.
Hoppál Péter fontos eredményként értékelte a szakmával folytatott párbeszéd intézményesítését, szeptemberben ugyanis húsz országos hatáskörű művészeti szervezettel elindult a Kulturális Alapellátás Kerekasztala. A résztvevők köre várhatóan még bővül, és a következő ülést is a tervezettnél korábban, már januárban megtartják – árulta el.
A feladatok mellé forrást is kell rendelni – ismerte el az államtitkár: beszámolója szerint szerdán kezdődött meg az Országgyűlésben a költségvetés vitája, és ha sikerül megtartani a pozíciókat, 1790 magyar önkormányzatban nőni fog a kulturális normatíva.
Az államtitkárság javaslata szerint ugyanis a kulturális normatívára jövő évtől meghatároznak egy településenkénti 1,2 millió forintos minimumösszeget; ez egy 500 fős falunál a jelenlegi forrás megduplázását jelenti – közölte, hozzátéve: a szakma segítsége is kell ahhoz, hogy ezt a többletforrást minőségi kultúrára költsék az önkormányzatok.
Hoppál Péter a kulturális alapellátás sikeres példái között említette, hogy a Filharmónia Magyarország Kft. 240 ezer gyereket vitt be koncertjeire, az OperaKaland programban pedig 2013 óta 77 ezer gyerek és diák vehetett részt operaelőadáson. Az Országos Könyvtári Napok több mint 5 ezer programján 150 ezren vettek részt idén, a Múzeumok éjszakájához országszerte 432 intézmény csatlakozott 4 ezernél több rendezvénnyel, a Kutatók éjszakája során pedig 101 intézmény 2344 programmal várta a 70 ezer érdeklődőt.
A közeljövő feladatainak az államtitkár többek között a szakmai javaslatok összegzését, majd ezek alapján konkrét program meghatározását jelölte meg; ebben segít majd a Kulturális Alapellátás Kerekasztala is – fűzte hozzá.
Magyarország a fesztiválokban is erős, a fesztiválozó kedv „szinte már túl is burjánzik” – jegyezte meg az államtitkár, utalva a fesztiválnak nevezett rendezvények számának növekedésére. Mint hozzátette, az MFSZ segítségével újra lehet gondolni, hogy mit érdemes fesztiválnak nevezni, azt azonban elmondása szerint nem szabad elvitatni, hogy a kisebb események is képesek helyben értéket teremteni.
A fesztiválkínálat jellemzően a fővárosra koncentrálódik, a Budapesti Tavaszi Fesztiváltól a Café Budapestig egész sor rendezvény van, amelyeket magas szinten támogat a kulturális kormányzat, de magánerőből is olyan rendezvények váltak önálló branddé, mint a Sziget – közölte az államtitkár, hozzátéve: a vidéki centrumok nagy rendezvényeinek támogatásában is van szerepe az államnak.
Hoppál Péter közölte: a költségvetésben idén 2,3 milliárd forint szerepel a fesztiválok támogatására, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) fesztiválkollégiumában ezenfelül több mint 1 milliárd forint áll rendelkezésre. Erejükhöz mérten a helyi önkormányzatok is részt vesznek a finanszírozásban: ez is adófizetői pénz, amely – bár nincs összesítve, de – valószínűleg meg is haladja a 3,5 milliárdot – fűzte hozzá.
A kulturális kormányzat egyik alapvető célja a kulturális alapellátás megszervezése, a minőségi kultúra eljuttatása új társadalmi szegmensekhez, és ebben a fesztiválok fontos szerepet visznek. A másik fő cél a cselekvő közösségek fejlesztése, a kulturális közösségfejlesztés; ebben is kiemelt szerepe van a fesztiváloknak – összegzett az államtitkár.
A minőségi fesztiváloknak gazdaságélénkítő hatást kell gyakorolniuk, ennek érdekében az MFSZ elnöksége kidolgoz egy tervet a közös munkára az illetékes szervezetekkel – mondta Márta István a konferencián elhangzottak összegzéseként.
Márta István hangsúlyozta, hogy bekapcsolódtak az Európai Fesztivál Szövetség projektjébe, és ennek keretében december 15-ig lehet jelentkezni a hazai fesztiváloknak az európai minősítésre, a magyarországi kuratórium pedig az év végén dönt az ajánlásokról az európai szervezet felé.
„Összesen 102 fesztivál kért már és kapott minősítést, mindössze öt-hat rendezvényt kellett visszautasítanunk” – tette hozzá az elnök.
Herczeg Tamás, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója nagy kérdésnek nevezte, hogy a döntéshozók milyen preferenciák alapján döntenek a jövőben a fesztiválok támogatásában. Hozzátette: a kistérségi fesztiválokra ugyanolyan nagy szükség van, mint a nagy nemzetközi rendezvényekre.
„A fesztiválokat minősítő, alulról szerveződő szempontrendszer és stratégia, amelyet a szövetség elindított, alkalmas lehet arra, hogy segítsünk a döntéshozóknak és partnerek legyünk az eligazodásban egy igazságosabb, hatékonyabb támogatás- és forráselosztás érdekében” – fogalmazott Herczeg Tamás.
Az MFSZ-konferencia végén minősítési okleveleket adtak át. Kiváló minősítést kapott például a Gyerek Sziget, a Hungarikum Fesztivál, a Kévi Juhászfesztivál, a Szegedi Borfesztivál, a Győrkőcfesztivál, valamint az Egerszegi Fesztivál is.
