Schmidt Mária: Ez testvérháború volt

Az első világháború eltérő értelmezéseiről tartottak olasz-magyar konferenciát a Terror Házában.

Fontos, hogy az első világháború szörnyű tragédiájával kapcsolatban a szakemberek többet foglalkozzanak azokkal eseményekkel, amelyek Magyarország szempontjából lényegesek, és az olasz fronton történtek ilyenek – vélekedett Schmidt. Sok magyar katona harcolt az olasz fronton, és sokuknak az első világháború kizárólag az olasz frontot jelentette. Schmidt Mária felidézte: az Egyesült Államok hadba lépéséig az első világháború európai háború, testvérháború volt, és jó lenne, ha ez többé nem fordulna elő.

Giorgio Petracchi, az Udinei Egyetem professzora Olaszország háborús belépéséről tartott előadásában hangsúlyozta: 1914-ben került felszínre minden ellentmondás, amely felgyűlt a nagyhatalmak között az azt megelőző években, és az események hihetetlen módon felgyorsultak. Olaszország ebben a helyzetben eleinte semleges maradt, majd tíz hónap múltán beavatkozott a háborúba, és ez végérvényesen megváltoztatta a sorsát, rendkívül mély törésvonalat hozott az olasz történelemben – mondta.

A történész kiemelte: országa akkor hatmillió főt küldött a háborúba és ebből 750 ezer az életével fizetett ezért és ez több szempontból is mélyen befolyásolta az olasz történelem alakulását – elég csak említeni a szocializmus elszántabb irányzatának és a nacionalistáknak az előretörését. A semlegesség kérdéséről szólva Petracchi azt mondta, illúzió lenne azt gondolni, ha Olaszország rögtön az elején fellép a szerbek ellen, akkor elkerülhető lett volna a vérontás. Szerinte ugyanis Olaszország akkor mellérendelt szerepet játszott a nagypolitikában, ráadásul az akkori politikai elit egyfajta pszichológiai alávetettség érzésével közeledett a németekhez.

Claudio Cappon, az Európai Műsorsugárzók Uniójának elnökhelyettese, a Rai World olasz közszolgálati műsorszolgáltató igazgatója beszédében kifejtette: az első világháború az azóta eltelt száz évet alapvetően meghatározta. A világháború katonai, morális és gazdasági szempontból is totális katasztrófa volt Olaszországnak, és nem minden akkor szerzett sebet sikerült begyógyítani.

Cappon szerint a háború emlékét nem egyformán élik meg az érintett országok. Olasz részről rengeteg volt a halálos áldozat, és ugyan az ország a négy nagy győztes közé sorolható, de ma már ezt nem igazán hangsúlyozzák. Ellentétben például Nagy-Britanniával vagy Franciaországgal, ahol rengeteget foglalkoznak az első világháborús történésekkel, Olaszországban viszont jóval visszafogottabban emlékeznek meg a századik évfordulóról.

Claudio Cappon szerint ennek az az oka, hogy az olaszok kollektív emlékezetében inkább a háború következményei, vagyis a fasizmus hatalomra jutása, a náci Németországgal kötött szövetség és a második világháború kap hangsúlyt. Az első világháborút nem dicsőséges győzelemnek tekintik, gyakran csak a fasizmus „nagy tragikus premisszájának” titulálják – mondta.

Gina Giannotti, a Budapesti Olasz Kulturális Intézet igazgatója szerint sokan egy korszak végének látják az első világháborút, amikor a XIX. század nagy civilizációs építménye összeomlott, és a magyar–olasz konferencia jó lehetőség arra, hogy méltó módon foglalkozzanak ezzel a tragédiával.

A konferenciát az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság, a XX. Század Intézet, a Habsburg Történeti Intézet, valamint az olasz Első Világháborús Nemzeti Emlékbizottság és a magyarországi Olasz Kulturális Intézet szervezte.