Újraalapítaná az Iparművészeti Múzeumot Cselovszki

Cselovszki Zoltán hétfőn vette át az Iparművészeti Múzeum főigazgatói teendőit, terveiről beszélt.

Logikusnak tartom a minisztérium lépését. Volt egy sikertelen vezetői pályázat, és az épület, az intézmény állapota is szükségessé tette, hogy legyen a múzeum élén egy vezető – mondta hétfői kinevezéséről Cselovszki Zoltán építész, akit határozatlan időre bíztak meg az intézmény vezetésével, miután áprilisban jelentkezés híján sikertelen lett az igazgatói pályázat. A megbízott főigazgató továbbra is együtt dolgozik majd Baán Lászlóval, aki miniszteri biztosként májustól felügyelte a múzeum szerkezeti, működési átalakulását. Mindaddig részt vesz majd az intézmény stratégiájának alakításában, ameddig megbízott vezető áll a múzeum élén. Cselovszki kitért rá, hogy régi az ismeretsége Baán Lászlóval és nagyra tartja a Szépművészeti Múzeum élén végzett munkájáért. Elmondása szerint még nem tudja, mikor, de új pályázatot ír majd ki az Iparművészeti Múzeum igazgatói posztjára minisztérium, amelyen ő is szeretne indulni.

Az új főigazgató elmondta: alapvetően Lechner Ödön tervezte szecessziós műemléképület rekonstrukciójában gondolkodik a minisztérium, az építész-főigazgató első feladata a rekonstrukciós terv felülvizsgálata lesz. A tervet pályázaton választotta ki a múzeum korábbi vezetése. Ezt nem akarják elvetni, de bizonyos funkciókat átgondolnának a tervben,  az új főigazgató szerint nem biztos, hogy szükség lesz például az alagsorban konferenciateremre. Mindenképpen vissza kellene kerülnie a rossz állapota miatt eltávolított lanternatoronynak az épületre, hiszen a rekonstrukció az eredeti állapot lehetőség szerinti visszaállítását jelenti. Sok sürgős javítanivaló is van az épületen, és központi kérdés Cselovszki szerint a Zsolnay Manufaktúrával való viszony rendezése. – Ha a gyár nem fejleszti az új uniós szabványok szerint a termékeit, különben nem készítheti el a Zsolnay-épületkerámiák pótlását – hívta fel a figyelmet. A múzeum fíliáira, így a Ráth-villára is gondolnának az új koncepció kialakításakor. Cselovszki elmondása szerint a Ráth-villa felújítás után lehetne alkalmas új funkciók ellátására. Hogy mi lehetne az, arra több ötlet van; mások mellett, hogy a több múzeum gyűjteményében és magángyűjteményekben szétszórva létező Ráth-gyűjteményből időszaki kiállítást rendezzenek itt.

A teljes felújítás egy-két évig előreláthatóan nem kezdődik meg, legalább ennyi idő aktív működésre mindenképpen készülnek a jelenlegi adottságokkal. Mint mondta: meg kell harcolni a rekonstrukciós forrásokért, ehhez viszont először azt kellene megállapítani, hogy mennyibe kerülne a rekonstrukció – Úgy tekintem, hogy újra el kell indítani ezt folyamatot. Szeretnék elfogadtatni a kormánnyal egy programot egy XXI. századi iparművészeti múzeumról. A rekonstrukciót eszköznek tekintem, a cél a versenyképes, XXI. századi Iparművészeti Múzeum létrehozása, ami a múzeum működésének újragondolását, a múzeum „újraalapítását” jelenti.  – mondta. – Élményt kell gyártani a közönségnek, és ehhez itt döbbenetes muníció van. – vélte. Az épület állapotát és az előző vezető által gerjesztett külső és belső konfliktusok rendezését nevezte égető kérdésnek. A kisebb javításokra elmondása szerint megvan a forrás, az intézmény finanszírozása biztosított.

Az irányok Cselovszki elmondása szerint a nyitás a kortárs dizájn, iparművészet és újabb gyűjteményi műfajok felé, a múzeumpedagógia és a rendezvények fejlesztése és a nemzetközi kapcsolatok fellendítése, mert a budapesti intézménynek – a világban  harmadikként alapított iparművészeti múzeumának – gyűjtemény minősége alapján sokkal előkelőbb helyet kellene elfoglalnia a múzeumok listáján, amely eldönti, hogy kit részesítenek előnyben a külföldi intézmények, ha műtárgyat kérnek kölcsön tőlük. A rövidtávú kiállítási tervek felülvizsgálata és a 2015. évi munkaterv elfogadása is feladata Cselovszki Zoltánnak, aki a múzeum jelenlegi személyi állományára támaszkodna elsősorban. Szerinte megvan az intézményben a szellemi potenciál egy XXI. századi iparművészeti múzeum létrehozásához.

Az Esterházy-gyűjtemény kapcsán azt mondta: egyetért azzal, hogy ha azt szeretnénk, hogy ne csak Budapesten legyenek erős intézmények, élettel kell megtölteni a megújult helyszíneket, és ennek érdekében múzeumokból is ki kell kerülni tárgyegyütteseknek. – A megfelelő forrásokkal és szakemberekkel létrehozható Budapesten kívül is olyan intézmény, ahol a tárgyak restaurálhatóak – mondta. Ismert, hogy elődje, Takács Imre arra hivatkozva mondott le januárban, hogy az Esterházy-gyűjtemény a fertődi Esterházy-kastélyba kerül a múzeumból. Cselovszki ugyanakkor hangsúlyozta: legtöbbször nem kerülnek miniszteri, államtitkári szintre a hasonló ügyek, hanem a szakma szintjén születik megegyezés, és ő is ezt tartja szerencsésnek. –  Az ország legnagyobb gyűjteményei nyilván nem szaladhatnak szét, ez sehol a világon nincs így. De egyedileg lehet jó döntéseket hozni  – vélekedett. A főigazgató tervei között hangsúlyos szerepet kapnak a gyűjteményekhez és a kiállításhoz kapcsolódó tematikus programok, de együttműködnek majd a Design Terminállal és kiállítások – például a jövő évi Iparművészeti Nemzeti Szalon – rendezésében a Magyar Művészeti Akadémiával is. Az Iparművészeti Múzeumban november 20-tól látható a száz éve elhunyt Lechner Ödönre, az Iparművészeti Múzeum tervezőjére (Pártos Gyulával közösen tervezték az épületet) emlékező kiállítás.