Ennek a kiállításnak elvileg nem itt lenne a helye, hanem a Nemzeti Múzeumban – indított némiképp meglepő fordulattal Baán László, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója a Költő, hadvezér, államférfi című, Zrínyi Miklós alakja köré épülő tárlat pénteki sajtóbejárásán. Rögtön meg is indokolta a helyszínválasztást. A fő ok az a festmény, mely köszöntőbeszéde alatt a háta mögött várta a kíváncsi tekinteteket.
Jan Thomas császári festő Zrínyi-portréjáról van szó, mely a magyar közvélemény számára ismeretlen ismerős volt hosszú időn keresztül. Ez alapján készült ugyanis az a metszet, amit az iskolai tankönyvekből oly jól ismerünk. Magát a képet viszont évszázadokon át elveszettnek hitték Magyarországon. A rendszerváltás után viszont kiderült, a Rubens-tanítvány elveszettnek hitt festménye a Lobkowicz család csehországi kastélyában található. Egyéves procedúra után sikerült a magyar félnek elérnie, hogy a portré Budapestre kerüljön a kiállítás időtartamára – mondta el Baán.
A tárgyalás feltételeit nehezítette – az esetleges vételi szándékot pedig egyenesen kétségessé teszi –, hogy a cseheknél a kommunizmus bukása után teljes reprivatizációra került sor, a visszakerült javakért cserébe az állam viszont szigorúan jár el az országban található műkincsek védelme érdekében, védelem alá helyezve azokat. A festmény arról is tanúskodik, hogy a maga korában milyen páratlan tekintélyt vívott ki a magyar politikus, hiszen az ritkaságszámba ment, ha egy főúr arcképét a császári portréfestő örökítette meg.
A számos tárgyi emléket, kéziratot, könyvritkaságot és festményt felvonultató kiállítás apropójának tekinthető, hogy november 18-án lesz háromszázötven éve, hogy gróf Zrínyi Miklós halálos vadászbalesetet szenvedett csáktornyai birtokán. Ezzel egy nemzetközi mércével mérve is jelentős államférfi távozott az élők sorából. A kiállítás ünnepélyes megnyitóján Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter felidézte, hogy Zrínyi harcba szállt azért, hogy a Habsburgok ne tudják megfosztani a magyar Országgyűlést a szabad királyválasztás jogától; utolsó műveiben kimondta, hogy a török kiűzése után el kell szakadni a Habsburgoktól, és helyre kell állítani az önálló magyar királyságot, nemzeti szuverenitást, erős gazdasággal és hadsereggel.
Felfogni is nehéz, hogy mekkora esélyt jelentett egy ilyen kvalitású államférfi, aki nemcsak gondolkodott, nemcsak írt, hanem cselekedett is – hangsúlyozta a miniszter.
A tárlaton díszes török fegyverek, míves óra, az Aranygyapjas Rend tetszetős kivitelezésű rendjele éppúgy helyet kaptak, mint Zrínyi magánlevelei vagy műveinek korabeli kiadásai.
