A világhírű angol dirigens Záborszky Kálmánnak, az iskola igazgatójának és a Zuglói Filharmónia művészeti vezetőjének három évvel ezelőtt tett ígéretet: ha zenekarával Budapesten koncertezik, ellátogat a zeneiskolába, és „különórát” tart a diákegyütteseknek.
„Óriási várakozás előzte meg az érkezését, a gyerekek kint álltak az iskola előtt, és hatalmas tapsviharral fogadták a repülőtérről egyenesen ide érkező karmestert. Az iskola leánykara Kodály Zoltán kórusművével, a Serkenj fel, kegyes nép kezdetű népdalfeldolgozással fogadta a főbejárat előtti lépcsőn, majd az iskola folyosóján egy diákokból álló ütősegyüttes várta, hiszen maga is ütősként kezdte a pályáját” – idézte fel Záborszky Kálmán az MTI-nek.
Rattle először a legkisebbekből, 8–12 éves diákokból álló Tücsökzenekarral próbálta Henry Purcell Abdelazer-szvitjének híres rondó tételét, tolmácsként a Berlini Filharmonikusok magyar brácsása, Szűcs Máté ugrott be.
„Elképesztő érzéke volt a gyerekekhez, a dinamikai váltásokat például állatok segítségével magyarázta – »most úgy játssz, mintha tehén lennél, aztán meg úgy, mintha cica« –, vagy egy-egy mondat hanglejtéséből vett példát. Közben a szülőknek, tanároknak is kiszólt egy-egy poénnal: »Büszkén játsszátok, amilyenek egykor az angolok voltak!«” – mesélte a magyar karmester.
A középiskolás korúak fúvószenekarával is elképesztő energiával, érzékenységgel és humorral csiszolgatta Rossini egy művének előadásmódját. „Volt, hogy rájuk szólt: ez túl németes, aztán óvatosan hátrapillantott a berlini zenekar képviselőire, hogy talán rosszat szólt. Máskor Solti György módszerét idézve viccből ráordított a zenekarra: »Legyetek már végre lazák és nyugodtak!« De összességében egyáltalán nem tréfálta el a próbát, magyarázott a crescendóról, külön megjátszatta a trombitásokat, és egyéni instrukciókat is adott” – idézte fel Záborszky Kálmán, aki büszke arra, hogy a fúvószenekarnak már alig volt szüksége tolmácsolásra.
A szakember kiemelte Almási Zoltánnak, a Berlini Filharmonikusok hegedűsének, a zuglói Tücsökzenekar egykori koncertmesterének szerepét a találkozás létrejöttében. A világhírű berlini zenekar egy harmadik magyar tagja, Tarkövi Gábor trombitaművész is eljött a zuglói „különórára”.
Az együttes a berlini fal leomlásának huszonötödik évfordulója alkalmából adott turnéja keretében, Halle és Varsó után érkezett Budapestre, továbbutazva Prágában zárul majd a körút. Műsoron mi más is lehetne, mint Beethoven IX. szimfóniája, melynek Örömódája az Európai Unió himnusza. A művet minden országban egy helyi zeneszerző kompozíciója egészíti ki, a Művészetek Palotája közönsége Kurtág György hetvenes évek végén komponált, majd 1989-ben átdolgozott miniszimfóniáját, a Grabstein für Stephant hallhatta, amely egyébként a berlini zenekar repertoárjának és diszkográfiájának is része.
A telt házas, nagy sikerű koncerten a zenekart az MR Énekkar (karigazgató: Pad Zoltán) és a debreceni Kodály Kórus (karigazgató: Kiss Csaba) egészítette ki, a szólószerepeket Sally Matthews (szoprán), Bernarda Fink (mezzoszoprán), Christian Elsner (tenor) és Hanno Müller-Brachmann (basszus) énekelte.
Az 1955-ben Liverpoolban született Sir Simon Rattle az 1980-as és 1990-es években alapozta meg nemzetközi hírnevét a Birminghami Szimfonikus Zenekar vezetésével. A Berlini Filharmonikusok vezető karmesteri posztját 2002 óta tölti be, olyan elődök után, mint Hans von Bülow, Wilhelm Furtwängler, Herbert von Karajan és Claudio Abbado. Közel áll hozzá a fiatalok zenei nevelése is, vezényelte például a híres venezuelai zenepedagógiai program, az El Sistema egyik ifjúsági zenekarát is.
A Berlini Filharmonikusok legutóbb 2005. május 1-jén léptek fel Magyarországon, akkor a Magyar Állami Operaházban adtak hangversenyt, amelyen Bartók Béla II. hegedűversenyét a világhírű görög hegedűművész, Leónídasz Kavákosz játszotta Sir Simon Rattle vezénylete mellett. Az angol dirigens azóta már kétszer is járt Magyarországon: 2007 decemberében és 2013 januárjában a Felvilágosodás Korának Zenekarát vezényelte a Művészetek Palotájában.
