Elrabolt emberöltő, elrabolt életek

Gazsó L. Ferenc és Zelei Miklós könyve a 60-as évek kirakatperéről, amelynek Bara Margit is áldozata lett.

rKissNelli
2014. 12. 05. 17:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az elveszett emberöltő három, egymással összefüggő koncepciós eljárás története. – 1964-ben járunk,  a Kádár-rendszer konszolidálódása idején, amikor a legfőbb állami-és pártvezetők tivornyái és kicsapongásai, dőzsölése már-már kiszivárgott  a közvéleménybe, ezért példát akartak statuálni: bemutatni, hogy képesek erkölcsi megtisztulásra – vázolta az okokat Gazsó L. Ferenc, a Magyar Távirati Iroda Zrt. vezérigazgatója. Erre a célra választotta ki a hatalom Onódy Lajost (a legendás büfé, Mézes Mackó kitalálóját, az Éttermi és Büfé Vállalat vezetőjét) Tímár György szárügyvédet és Bara Margitot, a kor ünnepelt színésznőjét, aki Onódy letartóztatásának évében, 1964-ben a legnépszerűbb magyar színésznő címét nyerte el a közönség szavazatai alapján. A három áldozatban csak az volt a közös, hogy mind a hárman az értelmiséghez tartozó, népszerű, ismert figurák voltak.

Onódy Lajos börtönbe került csalás és hűtlen kezelés vádjával, Tímár Györgyöt eltiltották hivatása gyakorlásától, börtönre és vagyonelkobzásra ítélték, Bara Margitra pedig aljas pletykaáradat zúdult. Többé nem kapott művészi rangjához illő feladatot, a Nemzeti Színházban egyik napról a másikra teljesen mellőzték, a hetvenes évekre vissza is vonult a színészettől. A színésznő besározásában és Onódy lejáratásában is nagy szerepe volt a hatékony és kiterjedt suttogó propagandának: azt terjesztették, hogy Onódy orgiákat rendezett, és ezeken az orgiákon Bara Margit táncolt meztelenül. Még csak nem is találkoztak soha személyesen. Gazsó L. Ferenc a könyv bemutatóján azt mondta, hogy bár erre ma sincs egyértelmű bizonyíték, a történtek hátterében Biszku Béla egykori belügyminiszter, az 1956-os megtorlások egyik fő felelőse állt. Az eljárások szigorúan titkos, „dupla nullás perek” voltak. Zelei Miklós író-újságíró  felhívta a figyelmet, hogy ilyen dupla nullás eljárásra még a nyolcvanas években is volt példa. A mód szofisztikáltabb volt, a lényeg változatlan. Zelei szerint a történészeknek tüzetesebben meg kellene vizsgálni azt, hogy pontosan milyen korszakai voltak a Kádár-kornak.

 

Gazsó L. Ferenc és Zelei Miklós, akik számos közös tényfeltáró riportot írtak, először Tímár György ügyvéd perének anyagával ismerkedtek meg. Ez vezette el őket a két másik ügyhöz, és végül kirajzolódott a három életsorsot összekapcsoló tragédia, ami már kötetbe kívánkozott. Zelei elmondása szerint kegyelmi pillanatot kaptak el a kutatás során: azt az időszakot, amikor a változás hirtelen megnyitott addig zárt ajtókat. 1990-ben előfordult velük például, hogy a Legfelsőbb Bíróság irattárában szó nélkül eléjük tették a Tímár-aktát – Jó értelemben vett senkiföldjén éltünk. Sok minden, ami akkor megnyílt, később részben bezárult. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára sem maga a Paradicsom. Amikor kikértem az adataimat tizenöt évvel ezelőtt, huszonöt oldalt kaptam, 1985 utánról azonban semmit, pedig akkor kezdtek sűrűsödni a dolgok. Lehet, hogy ma már több mindent kapnék – mondta Zelei. Gazsó L. hozzátette: a könyvvel kapcsolatban sokat köszönhetnek az érintettek családtagjainak, akik kikérték és a rendelkezésükre bocsátották az anyagokat.

A könyv új kiadása jegyzetekkel és interjúkkal is kiegészül: Mérő László és Kahler Frigyes jogtörténész értelmezik az eseményeket és a kort, amely ma már a félmúlt történelemhez tartozik. Gazsó L. Ferenc a bemutatón azt mondta: azért is örültek az új kiadásnak, mert fontosnak tartják, hogy a húszas-harmincas éveikben járók is megértsék a korszak logikáját és képesek legyenek azt meghaladni, hiszen a szocializációjukban, a zsigereikben tovább vihetik a  gulyáskommunizmus örökségét. Az új kiadás jegyzetekkel és két interjúval egészült ki. Kahler Frigyes jogtörténészként számos olyan művet jelentetett meg, amely a korszak jogtörténetéről szól. Mérő László gazdaságpszichológusról pedig úgy gondolták, hogy sokoldalú gondolkodóként hozzájárulhat a koncepciós perek és a korszak jobb megértéséhez. A kötetet Pethő Sándor előszava vezeti be.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.