Az elveszett emberöltő három, egymással összefüggő koncepciós eljárás története. – 1964-ben járunk, a Kádár-rendszer konszolidálódása idején, amikor a legfőbb állami-és pártvezetők tivornyái és kicsapongásai, dőzsölése már-már kiszivárgott a közvéleménybe, ezért példát akartak statuálni: bemutatni, hogy képesek erkölcsi megtisztulásra – vázolta az okokat Gazsó L. Ferenc, a Magyar Távirati Iroda Zrt. vezérigazgatója. Erre a célra választotta ki a hatalom Onódy Lajost (a legendás büfé, Mézes Mackó kitalálóját, az Éttermi és Büfé Vállalat vezetőjét) Tímár György szárügyvédet és Bara Margitot, a kor ünnepelt színésznőjét, aki Onódy letartóztatásának évében, 1964-ben a legnépszerűbb magyar színésznő címét nyerte el a közönség szavazatai alapján. A három áldozatban csak az volt a közös, hogy mind a hárman az értelmiséghez tartozó, népszerű, ismert figurák voltak.
Onódy Lajos börtönbe került csalás és hűtlen kezelés vádjával, Tímár Györgyöt eltiltották hivatása gyakorlásától, börtönre és vagyonelkobzásra ítélték, Bara Margitra pedig aljas pletykaáradat zúdult. Többé nem kapott művészi rangjához illő feladatot, a Nemzeti Színházban egyik napról a másikra teljesen mellőzték, a hetvenes évekre vissza is vonult a színészettől. A színésznő besározásában és Onódy lejáratásában is nagy szerepe volt a hatékony és kiterjedt suttogó propagandának: azt terjesztették, hogy Onódy orgiákat rendezett, és ezeken az orgiákon Bara Margit táncolt meztelenül. Még csak nem is találkoztak soha személyesen. Gazsó L. Ferenc a könyv bemutatóján azt mondta, hogy bár erre ma sincs egyértelmű bizonyíték, a történtek hátterében Biszku Béla egykori belügyminiszter, az 1956-os megtorlások egyik fő felelőse állt. Az eljárások szigorúan titkos, „dupla nullás perek” voltak. Zelei Miklós író-újságíró felhívta a figyelmet, hogy ilyen dupla nullás eljárásra még a nyolcvanas években is volt példa. A mód szofisztikáltabb volt, a lényeg változatlan. Zelei szerint a történészeknek tüzetesebben meg kellene vizsgálni azt, hogy pontosan milyen korszakai voltak a Kádár-kornak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!